Karantén-koncertek Ipolyságon (+videó) - Avagy hogyan alakítsuk színpaddá egy egész lakótelepet járvány idején… - Reflex24

Koterík Tamás (28) zenetanár az ipolysági Tabán lakótelepen él feleségével és három kisgyermekével. Elvégezte a zólyomi konzervatórium gitár és operaének szakát, énekelt a besztercebányai opera kórusában, Ipolyságon és Magasmajtényon tanít (jelenleg természetesen az online térben). Egy spontán ötlet kapcsán az utóbbi időben minden este a saját színpadjává alakította a lakótelepet és koncertjeinek lassan egy ország jár a csodájára. Az előadássorozat záróakkordja után beszélgettünk Tamással…

Hogy jutott eszedbe, hogy esténként gitározz és énekelj az egész lakóközösségnek?

Nagypéntek előtti pénteken meg volt hirdetve az online médiában egy kezdeményezés, konkrétan 10 perces tapsolás az új kormányfő tiszteletére. A feleségem is kiment a balkonra és részt vett benne, aztán kérte: játsszak már valamit. Én a gyerekekkel voltam éppen, de kaptam a gitárt és elkezdtem játszani az LGT-től a Neked írom a dalt c. nótát. Kifelé játszottam, hogy a feleségem jól hallja és az említett esemény okán sokan mások is kint álltak még, ők is hallották, tapsoltak nekem is. Meglepően pozitív visszhangja volt az esetnek, így jött az ötlet: folytatni kéne, méghozzá úgy, hogy minél több ember élvezhesse a zenét…

Van valami konkrét célod? Mi motivál?

Semmilyen konkrét célom nem volt az elején. Mostanra talán annyi, hogy egy kis örömet szerezhessek a körülöttem élőknek ebben a nehéz időszakban. Jólesik a pozitív visszajelzés, kaptam egy kis teret, ahol megmutathatom magam.

Ha jobban belegondolsz, keresve sem találhatnék ettől ideálisabb helyszínt. Középen a tér, mint egy színpad, leülök a kis padra és egy lelkes szomszéd a reflektorral megvilágít engem. Körülöttem a panelházak, az ablakokban a nézők, olyan nézőtér ez, ahol mindenkinek díszpáholy dukál.

A hely akusztikája is meglehetősen jó, ezért nincs szükség semmi másra, csak a gitárra és a hangomra.

Milyen érzés zenélni ott lent a padon?  

Bevallom, izgulok előtte. Fél nyolckor leülök és átnézem a szöveget, kiválasztom a nekem megfelelő hangfekvést és átismétlem az akkordokat. Vannak dalok, amelyek fejből is mennek, de nyilván nem mind. Odalent mindig magam mellé rejtem a telefont, ha minden kötél szakad, bele tudok nézni a szövegbe.

Különlegesen jó érzés ott lent zenélni. Amint belekezdtek, az izgalom is elmúlik és már csak arra koncentrálok, hogy minél színvonalasabb legyen az előadás. A végén jól megtapsolnak, elégedettséggel és hálával tölt el a közönség lelkesedése. Meghajolok mind a négy irányba és megköszönöm a biztatást.  

Mi alapján választottad ki a dalokat?

Közel állnak hozzám a lírai művek: Máté Péter és Demjén Ferenc dalai. Ezeket egyébként is jól ismerem, nem kell túl sokat gyakorolnom sem. Törekszem arra, hogy a kiválasztott szöveg aktuális legyen. Alkalmanként szlovák nótákat is eljátszok, hiszen szlovák szomszédok is vannak. Amikor a szlovák televízió is eljött megnézni egy előadást, tudatosan spanyol és angol dalt választottam. Egyébként néha napközben jön az ötlet, hallok valamit a rádióban vagy eszembe jut valami. Mindenesetre javarészt magyar dalokat énekeltem…

A karantén-koncertjeidről rendszeresen felvételek készültek, amelyeket több ezren néznek a közösségi média világában. A visszajelzések túlnyomó része pozitív, ám egészen botrányos hozzászólások is születtek. Ezekre hogyan reagáltál?

A legelső ilyenre még reagáltam, mert felháborított a nyersesége. Félreértés ne essék, amint zavarni kezdi a lakóközösséget a zenélésem, én abbahagyom. Viszont az eddigi esetek inkább csak bizonyos személyek unintelligens és primitív viselkedésére mutatnak rá, nem pedig arra, hogy bárkit is konkrétan zavarnának a koncertek. Az utóbbi időben azt láttam, hogy legalább 30 ember lent várt rám, akik nem is itt laknak, csak eljöttek megnézni. Amíg az ember buzdítanak és kiálnak mellettem, addig nem foglalkozom a hasonló „kritikákkal”.

Kevesebb, mint egy hónap alatt országos szintű hírnévre tettél szert. Más hírportálok is felkerestek, ahogy a szlovák Markíza televízió is és ezrek látták a felvételeket a közösségi hálón…

Nem az volt a célom, hogy énvalami YouTuber legyek, nem erre ment ki a játék. Viszont örülök neki nagyon és annak is, hogy örömet szerezhetek másoknak. Írtak Budapestről és Dunaszerdahelyről is ismerőseim, hogy figyelik a ténykedésem, minden este várják az újabb dalokat.

Ahogy mondtam, nem szeretnék én sztár lenni, a jelenlegi életem nekem nagyon megfelel: szeretek a gyerekekkel dolgozni. Persze azért az elismerés igazán jól esik…

Itt vagyunk, néhány pillanattal a zárókoncert után. Milyen gondolatok és érzések kavarognak benned?

Leírhatatlan élmény volt számomra, hogy ilyen sokan összegyűltek, kíváncsiak voltak rám. A közel félórás koncert végén hatalmas tapssal és ovációval búcsúztunk el egymástól. Amikor ez első nap rázendítettem, egyáltalán nem gondoltam, hogy majd így ér véget ez a kezdeményezés. Be kell vallanom, napról napra felkészülni, jól teljesíteni és az esti családi program helyett előtérbe helyezni a minikoncerteket: kezdett megterhelővé válni számomra. Ezért is döntöttünk úgy a menedzseremmel (a feleségem), hogy véget ér fellépéssorozat. Viszont ez egy olyan időszaka volt az életemnek, amit soha nem fogok elfelejteni…


fotó: REflex24/Kapusník Csaba

Címkék: , ,

Hozzászólok
Olvasta már?
2020.05.19.

Komoly leépítés a Fragicslovnál – 72 ember marad munka nélkül Ipolyságon

2020. május 18-án 72 ember vesztette el az állását a Fragicslov kft. ipolysági székhelyét érintő leépítés során. A…

2020.05.23.

ANKÉT: Hogyan befolyásolja a koronavírus a kistermelők helyzetét? – Válaszol: Jámbor Mónika, Mudrák József és Rocskai Anett

Lassan túl vagyunk a járványhelyzet első hullámán, egyre enyhülnek a korlátozások, de vírus utóhatásai még akkor is sokáig…

2020.05.20.

Akik 24 órára átlépik az országhatárt, formanyomtatványra lesz szükségük

2020. 5. 21-én reggel 7:00 órától lépnek érvénybe a bevezetett szigorú óvintézkedések enyhítései, többek közt a rövid ideig…

2020.05.18.

Tavasz a Garam és az Ipoly mentén IV. – Ipolyviski tavasz

Tavaszi fotógaléria-sorozatunk befejező részét közöljük, Baka Anita remek fotóival. Köszönjük olvasóinknak a felhívásunkra beküldött nagyszerű felvételeket!

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb