2010-ben kezdett rap szövegeket írni, miután feloszlott a korábbi zenekara. 2014-re készült el az első olyan dal, amit a legnagyobb videómegosztó oldalon is közzé tett. 2018 őszén ismerhette meg egész Felvidék és a szélesebb magyar ajkú közönség a Bableves c. dal videoklipje által. Budapesten dolgozik, itt tölti a hétköznapokat, ezért én is itt találkoztam vele. A rapperrel készített interjúból kiderül, hogy születnek a szövegek, zenék és a videók, kiket szeretne megszólítani dalaival, és hogy mennyire gondolja komolyan az előadóművészi karriert…
Mi a története a „Mögiszter” névnek?
Először is nagyon jól lehet rá rímeket írni. Persze erre csak később jöttem rá. Az igazi ok teljesen spontán. A Selye János Egyetem tanárképző karára jártam, történelem és angol szakra. A mesterképzést különböző problémák miatt félbe kellett hagyjam. A Mgr. titulust végül nem sikerült hivatalosan megszereznem, de egy ideig tanítottam. Így mondhattam a volt hallgatótársaimnak, hogy végül én is mester lettem.
Tehát bonyolult, nem is lettem magiszter, de aztán mégis az vagyok. Pluszba rányomtam egy ö betűt, amiről sokan azt hiszik, hogy a palóc nyelvjárásból származik, pedig hát az ö-zés Szeged környékét jellemzi. Valójában olyan szerepet tölt be, mint a Motörhead vagy a Mötley Crüe esetében, egzotikusabbá teszi az előadói nevem.
Mikor alakult a Mögiszter?
Az első számomat 2014-ben töltöttem fel a YouTube-ra, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne készítettem volna dalokat. Van, amelyik végül soha nem is lett felvéve. Van, amelyik fel lett véve, de nem osztottam meg a világgal. Egészen 2010-ig nyúlik vissza ez. Akkor kezdtem el saját dalokat írni. Azelőtt egy kemény, hardcore rock bandában játszottam és nekik írtam a dalokat.
Ez egy komoly fordulat…
Fogalmazhatunk így, de én inkább úgy látom, hogy a két zsáner közt vannak átfedések. Az egyik könnyen rácsúsztatható a másikra. A hörgős metált ugyanúgy szeretem, mint a rapet. Ha beülök az autóba, akkor is állandóan ez a két műfaj szól.
Tehát azért kezdtem rappelni, mert feloszlott a csapat. Egyedül maradtam, de a felszerelés már megvolt. Adta magát a dolog. Azért kellett néhány év, mire elegendő bátorságot gyűjtöttem ahhoz, hogy azt mondjam egy dalra: oké, ez már minőségileg és más szempontból is megállja a helyét, ezt már a közönség is hallhatja.
Ha jól értem, akkor a Mögiszter egy egyszemélyes projekt.
Igen, alapjáraton az. Nem mondhatom, hogy egy zenekar vagy egy formáció. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a családom és a barátaim rengeteget segítenek. Például a nagyobbik öcsém DJ, nagyon jól kever. Ő szokta a zenét szolgáltatni a fellépésekhez. A kisebbik öcsém meg a videózáshoz ért. Mondanom sem kell, miért nélkülözhetetlen a csapatból. Aztán a közeli barátaim eljönnek a forgatásokra, ha rá tudom őket venni valahogy. Például túszul ejtem a barátnőjüket és kénytelenek jönni…
A YouTube csatornádat böngészve arra lettem figyelmes, hogy a legnézettebb feltöltések mindig a videoklippel megjelenő dalok. Úgy tűnik, a vizuális körítés legalább annyira fontos, mint maga a zene és a szöveg. Hogy látod?
Talán kicsit fontosabb is. Nézzük például a Bablevest: öt perc alatt írtam meg a szöveget, felvettem és feltöltöttem a csatornámra. Akkor még semelyik dalomhoz nem volt videoklip, eléggé gyerekcipőben járt az egész. Nem is terveztem, hogy lesz. A dalt önmagában mindössze háromezren hallgatták meg. A környéken persze ismerték, talán jobban, mint a többit, de nagy tömegekhez nem jutott el.
Később, amikor feltöltöttem a klippel együtt, mindjárt beindult. Nem telt bele pár hónap és robbant. Idáig 856 ezerszer nézték meg. A vizuális rész tehát rettenetesen fontos. Ha videó is van, az embereket jobban érdekli az egész: megnézik, megosztják. Egy zenének videó nélkül nagyon fülbemászónak kell lennie, hogy folyamatosan pörgessék a YouTube-on. Nem véletlenül videómegosztó oldal, a képi világ elengedhetetlen szerepet tölt be.
A recept: legyen jó a videó, legyen egy kis története is és a zene legyen fülbemászó.
A videoklipekben többször feltűnnek ugyanazok az arcok, persze más-más szerepekben. Van egy állandó színészi gárda?
Igen, és nagyon jól néz ki ez a folytonosság. Mint Quentin Tarantino, ő is ugyanazokkal a színészekkel szeret dolgozni. Utólag úgy látom, hogy ez nagyon menő, de nem volt tudatosan felépítve. Ugye, abból főzünk, amink van. Én nem fogok kasztingolni valódi színészeket és híresebb emberek után sem fogok kajtatni, hogy szerepeljenek a videókban. Egyrészt sajnálom rá a pénzt, másrészt van a baráti körömben bőven elég vállalkozó szellemű fiatal.
A legtöbben nagyon boldogan szerepelnek, de azért vannak olyanok is, akiket egy kicsit noszogatni kell. A lányokkal nagyobb bajban vagyok. Úgy vettem észre, hogy manapság sokkal kisebb az önbizalmuk, mint a fiúknak, ha a kamera elé kell állni. Nem szeretnek a képernyőn lenni. Legalábbis az én környezetemben ezt tapasztalom. Azért szerencsére eddig mindig sikerült ezt is megoldani.
Hogyan születnek a szövegek? Honnan jön az ihlet?
Az ihlet számomra egy pofon egyszerű dolog. Nem kell különösebb erőfeszítéseket tennem. Valami spontán az eszembe jut, máris csettintek egyet: ebből milyen jó számot lehetne írni és már írom is. A Bableves is ilyen volt. A munkahelyemen a konyhában – ugye én multicégnél dolgozom – állandóan azt hallom, hogy mindenki táplálkozási és életviteli tanácsadó. Ilyen egészséges étkezés, olyan egészséges étkezés… Már kezdett az agyamra menni, mert én nagyon egyszerű ember vagyok ilyen szempontból. Magammal hoztam az étkezési szokásaimat a faluból. Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha szembesülne egymással a falusi és a városi mentalitás alteregója. Végül ebből született az egész, egy poénból.
Lehet, hogy éppen holnap jön egy ötlet és már írom is. Először mindig a vázlatot, aztán apránként kidolgozom. Mindig a szöveg jön először és aztán a zene.
Éppen ide kötődik a következő kérdés: a zenei alapokat ki készíti, honnan származnak?
Hát, fele-fele. Vannak olyanok is, amiket csak én. Az elejétől a végéig, de ez csak kb. egy éve vált rendszeressé.
Digitálisan, szoftver segítségével készülnek?
Igen, szoftveresen. A zenéhez mindig is értettem, megtanultam gitározni. A kottát ismertem és valamennyire zongorázni is tudok. Viszont a szoftver kezelésének elsajátításához rengeteg autodidakta tanulási óra kellett. Nagyon sok kapufát lőttem, mire eljutottam odáig, hogy egy alapra azt mondtam: erre már lehetne rappelgetni, énekelni.
Amíg ez a tudás nem volt meg, mások által készített alapokat használtam. Volt olyan, ami ingyenes: a szerzői jogok szempontjából nem védett, szabadon felhasználható. Ezekből használtam kevesebbet. A legtöbbhöz saját használatra feljogosító engedélyt vásároltam. Több fajta licenc létezik, én mindig olyan kereskedelmi engedéllyel vettem zene alapokat, amelyekkel megjelenhetek a YouTube-on, bevételre tehetek szert és felléphetek. Viszont ebből kezdett elegem lenni, rengeteg pénzt emésztettek fel az ilyen jellegű vásárolgatások. Ezért megtanultam saját alapokat készíteni.
Tehát a legfrissebb dalodnak is te csináltad a zenéjét? A földrajztanításról szólóra gondolok…
Nem, annak pont nem. Az már elég régóta készül, azért. Viszont például a Brékóét már én csináltam. Aztán korábban olyat is csináltam, hogy a szoftver használata nélkül felvettem minden hangszert külön és utólag raktam őket össze. Ilyen zenei alapja van a másik poéndalomnak, az Itt jó címűnek. Na jó, a dob az szoftveres, de azt is én csináltam a gombokkal…
Ki álmodja meg és ki rendezi a klipeket?
Hát, nekem mindig van egy alapötletem, amit elmesélek a testvéreimnek és aztán a szereplőknek is. Amikor a helyszínen vagyunk és elkezdünk forgatni, jönnek az újabb ötletek. Nagyon örülök, amikor mások is hozzá tudnak tenni valamit, ami még színesebbé és eredetibbé teszi a videót. A spontán ötletek nagyon jól működnek, általában a tesóimtól jönnek. Én mindig kész elképzelésekkel jelenek meg, de csak kivételes esetben történik olyan, hogy nem engedek ezekből. Vannak aztán olyan klipek is, amelyeket hosszas tervezési folyamat előz meg. Ezeknél nem igazán jó improvizálni, mert akkor minden borulna…
Ilyenre mondasz példát?
Például a Dáridó, az egy komolyabb szám. A videójával is nagyon sokat foglalkoztam, sok munkaórát öltem a forgatókönyv megírásába. Másodpercről-másodpercre tényleg úgy vettük fel a dolgokat, ahogy én elterveztem.
Anyagi szempontból mennyire megterhelő egy dal és egy videóklip elkészítése?
A legnagyobb kiadásokat sokáig a licencek jelentették. Az ember nem is gondolná, mennyi pénzbe kerül egy-egy zenei alap engedélyének megvásárlása. Meg sokan azt hiszik, hogy a zenéket magamnak csinálom. Mondjuk most már nagyjából igaz. Ez a része volt a legdrágább.
A klipek nagyon olcsóak, szerencsére tesóm forgatja és nem kell külön embert alkalmazni. Nagyon sokat fejlődött az idők során, érdemes összehasonlítani az első és az utolsó klipet. Innentől kezdve azt mondom, hogy egészen jól állok. A felszerelésem megvan. Kezdem azt várni, hogy lassan majd megtérül a befektetett munka…
Tehát származik bevételed a zenélésből?
A YouTube-ból egy nagyon kevés, de az tényleg csak egy minimális összeg. Ahhoz még túl kevés a követők és megtekintések száma, hogy ebből meg tudjak élni. A téli időszakban nem voltak fellépések, de a múlt nyáron rengeteg. Abból azért volt némi bevétel, de nem annyi, hogy megtérítse az összes eddigi költségemet. Ha a környező falvakba hívtak, nem is kértem mást, csak az útiköltség térítését. Örültem a fellépési lehetőségnek és tőlük egyébként sem fogadnék el komoly pénzeket.
Ahhoz, hogy rendesen beinduljon a szekér, kellenek az ilyenek. Egyre több tapasztalatot szereztem a színpadon, egyfajta gyakorlásnak is fel lehetett fogni az egészet. Mindenki nyert. Viszont azért voltak nagyobb fellépéseim is: a Martfeszt, vagy a palásti falunap. Utóbbi esetben igaz, hogy hazai terepen voltam, de akkor tényleg azt gondoltam, hogy hűha, tényleg ennyien kíváncsiak rám…
Kiket szeretnél megszólítani a dalaiddal?
Jó kérdés. Nincsen konkrét célközönség. A rap alapvetően egy underground műfaj, ami nem való akárkinek. Az én zenéim talán poposabbak, de sokszor szókimondóak is. Nagyon fontos a fülbemászó dallam, ami szélesebb közönség számára is befogadhatóvá és emlékezetessé teszi a dalaim. Nagyon örülök annak, amikor valaki 60 évesen velem énekel a koncerten, de annak is ugyanúgy, amikor egy videót küldenek, amin egy 3 éves kisfiú dalolja a Bablevest.
A rap-en belül milyen stílusirányzatot képviselsz? Kihez tartod magad hasonlónak?
Az én életemben nagyon meghatározó volt a Blink-182 nevű banda. Nem annyira zeneileg, hanem inkább a stílusuk: a szókimondás és a sok hülyeség, amit csináltak. A másik fontos külföldi példakép Eminem. Nem lehet elmenni mellette és azt hiszem, bemutatni sem kell őt. A magyarok közül szeretem a Punnany Massif-ot, a szövegeik távolabb állnak tőlem, de a zenei világ megfogott. Aztán a Belga volt az együttes, amit hallgatva felkapcsolt a kis villanykörte a fejemben: ilyen zenét is lehet csinálni! Én is hasonlóan bolondos vagyok, de magamtól nem jutott volna az eszembe, hogy ez a dalaimba is beépíthető és hogy a közönség ilyen pozitívan áll hozzá.
Lehet jó zenét csinálni úgy, hogy közben nem veszed magad túl komolyan, de azért van egy komolyabb oldalam is és azt is igyekszem megmutatni. Nehezebb dolgom van vele, mert a szociális média világában a vicces dolgokra sokkal többen kattintanak, a komolyságot pedig kerülik.
Ajánlatot kapsz egy meghatározó kiadótól, de az eddigi csapatot egy profi stáb váltja fel mind a klipforgatás mind a zeneszámok rögzítése terén. Mit válaszolsz?
Ha kikötés lenne, hogy mondjak le az eddigi segítőimről, akkor mondanék egy nemet. Jelenleg egy olyan menedzsmenti támogatást keresek, ami a fellépések szervezéséért felelne. A többi ügyet szeretném továbbra is saját magam intézni a saját csapatommal.
Nem gondolod, hogy például a klipek jobbak lennének, ha beléjük lenne tolva pár ezer euró?
Hát, lehet, hogy vizuális téren jobbak lennének. Lehetne például egy-két robbanás a háttérben, vagy nem is tudom, miket lehet csinálni egy profi stábbal, viszont az alapkoncepció biztos, hogy nem lenne sokkal jobb. Az is fontos, hogy klipről klipre fejlődünk mi is. Egyre jobb anyagok kerülnek ki a kezeink közül.
Az eredeti kérdéshez visszatérve: onnantól kezdve, hogy valaki a pénzért cserébe kiveszi a kezedből az irányítást, már nem beszélhetünk valódi művészetről és önkifejezésről.
Azt tudjuk, hogy a legnézettebb dalod a Bableves, de melyik a te személyes kedvenced?
Nagyon szeretem a Dáridót. Egy mélyebb, elgondolkodtató szám és a hangszerelése is jól sikerült. Néha beteszem az autóban és miközben hallgatom, elképzelem, hogy éneklem valahol a nagyközönség előtt. Még a gondolattól is libabőrös leszek. Aztán ott a Patak a Florida, egy hangulatos nyári dal, azt is nagyon szeretem. Télen-nyáron jó hallgatni.
A legfrissebb videó a Földrajzból Megeszlek c. dalhoz készült. Miért pont a földrajz?
Mindig is a földrajz volt az egyik kedvenc tantárgyam. Már gyerekként fejből tudtam az országok fővárosait és mindig furán néztem azokra, akik még az alapokat sem tudták. Így jött az ötlet. Aztán kialakult ez a tanár-diák viccelődős koncepció, ami egyébként is egy örökzöld téma.
Itt vagyunk 2020 elején. Mit tartogat Mögiszter számára ez az év?
Egy csomó kérdőjel van, de szerencsére egy csomó felkiáltójel is. Tavasztól nyár végéig van néhány fellépés, ami már biztosnak mondható. Új dalok és klipek is vannak készülőben. Viszont az egyik legfontosabb célom az, hogy egy komoly kapcsolati tőkével rendelkező menedzsert találjak, aki kezébe veszi a fellépések szervezését. Több helyre juthatnék el egy profi segítségével és olyan helyekre, amelyek önerőből elérhetetlennek tűnnek. A végső célom az lenne, hogy egy olyan szintre fejlesszem az előadóművészi karrierem, ahol már nem is kell semmi mással foglalkoznom.
2 éve ilyenkor azt mondtam, ha legalább egyszer felléphetek élőben a saját számaimmal, és a közönség énekli a dalaimat, akkor én már boldog leszek. Nos, ez már megtörtént, és én tényleg boldog vagyok, de hiba lenne itt megállni. Hiszek abban, hogy ha keményen dolgozunk, akkor határ a csillagos ég és talán egy kicsit még a rocksztár életbe is belekóstolhatunk.
Mögiszter YouTube csatornája elérhető itt, Koncertszervezés/menedzsment: mogiszter@gmail.com, +36 20 255 9534
Az interjút Morva Mátyás készítette
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok