A 2021-es év egyik legfontosabb eseménye a népszámlálás, melyre két szakaszban kerül sor Szlovákiában. Először február 15 és március 31 között elektronikusan tölthetjük ki a kérdőíveket, majd április 1 és október 31 között személyes segítséget is igényelhetünk. A Szlovákiában élő magyarok szempontjából most minden korábbinál fontosabb lesz, hogy vállaljuk nemzetiségünket és az anyanyelvünket. A népszámlálás eredményein múlik kultúránk fenntartása, iskoláink jövője és jogaink biztosítása.
Gondolatok a népszámlálásról A 2021-es év egyik legfontosabb eseménye a népszámlálás, melyre két szakaszban kerül sor…
Közzétette: Nyustyin Ferenc Julianna – 2021. február 13., szombat
Az előző három népszámláláskor Zselíz lakosságának nemzetiségi összetétele a következő volt:
1991-ben 8373 lakos közül (akkor Tergenye és Nagypeszek is ide tartozott)
– 3782 szlovák nemzetiségű – a lakosság 45,16%-a
– 4482 magyar nemzetiségű – a lakosság 53,52%-a
– 64 cseh nemzetiségű -a lakosság 0,76%-a
– 30 roma nemzetiségű – a lakosság 0,35%-a
– 15 egyéb nemzetiségű – a lakosság 0,147%-a
2001-ben a város lakosainak száma 7522 volt, ezek közül
– 3543 szlovák nemzetiségű – a lakosság 47,1%-a
– 3855 magyar nemzetiségű – a lakosság 52,1%-a
– 41 roma nemzetiségű – a lakosság 0,54%-a
– 37 cseh nemzetiségű – a lakosság 0,49%-a
– 46 egyéb, vagy nem jelölte nemzetiségét – a lakosság 0,61%-a
2011-ben Zselíz lakosainak száma 7186 volt, ebből
– szlovák nmezetiségű 3550 – a lakosság 49,40%-a
– magyar nemzetiségű 3501 – a lakosság 48,72%-a
– cseh nemzetiségű 23 – a lakosság 0,32%-a
– roma nemzetiségű 21 – a lakosság 0,29%-a
– ukrán nemzetiségű 4 – a lakosság 0,06%-a
– német nemzetiségű 3 – a lakosság 0,04%-a
– lengyel nemzetiségű 2 – a lakosság 0,03%-a
– bolgár nemzetiségű 2 – a lakosság 0,03%-a
– ruszin nemzetiségű 1 – a lakosság 0,01%-a
– más nemzetiségű 2 – a lakosság 0,03%-a
– nem jelölte meg nemzetiségét 77 – a lakosság 1,07%-a
Vajon hogyan alakul városunk lakosságának nemzetiség szerinti megoszlása 2021-ben?
Állampolgári jogainkat érvényesíthetjük a Szlovák Köztársaságban, mindenki szabadon dönt, milyen nemzetiségűnek vallja magát. Nekünk, magyaroknak létfontosságú az idei népszámlálás, hiszen egy évtizedre meghatározza a szlovákiai magyarok lélekszámát, társadalmi súlyát, jelenlétét az államban, az igényelhető anyagi támogatások mértékét, a magyar-szlovák viszony alakulását. Szlovákia alkotmánya, a nemzetközi szinten és az Európai Unióban vállalt kötelezettségeink biztosítják a nemzeti közösségek fejlesztésének lehetőségét Szlovákiában. Éljünk ezzel a lehetőséggel! Magyarként élünk ebben az országban, a népszámláláskor valljuk hát nemzeti és nyelvi hovatartozásunkat, hiszen ez a legtermészetesebb dolog. Legyen hát bátorságunk vállalni magyar nemzetiségünket! Álljon előttünk példaképül szüleink és nagyszüleink helytállása, akik a legnehezebb időben is – a jogfosztottság éveiben , 1946-1948-ban bátran vállalták magyarságukat, nem reszlovakizáltak, nem tagadták meg nemzetiségüket. Igaz, ezért sokukat Csehországba deportálták (köztük a családunkat 1947-ben, 8 éves voltam) vagy Magyarországra telepítették, erőszakkal.
Tudatosítsuk mindannyian hovatartozásunkat, írjuk be tehát a számlálóívbe, hogy magyarok vagyunk, és azok is maradunk!” Magyarnak lenni nem több, nem is kevesebb, de más, mint németnek, svédnek, spanyolnak, orosznak stb. lenni. Mi magyarul tartozunk az emberiséghez, magyarul vagyunk emberek. Ettől sem fennhéjázóbbak, sem alázatosabbak nem vagyunk, csak ragaszkodunk ahhoz, amibe *beleszülettünk* : magyarságunk nemcsak a sorsunk, hanem a művünk is” – ezt vallja egy neves gondolkodónk.
Meggyőződésünk, hogy az itt élő magyarság tudatosítja ezeket a gondolatokat, és a szívére hallgatva bátran magyarnak vallja magát. Ehhez kívánok én mindenkinek erős elszántságot, jó egészséget és sok sikert és szerencsét.
forrás: Nyustyin Ferenc facebook-oldala
Hozzászólok