Fotó: Alapiskola

A Magyar Költészet- és a Föld napja évfordulói tájékán Zselízen idén különös eseményt tartottak a magyar tannyelvű alapiskolában és a Magyar Ház udvarán.

Úgy az oktatási intézménynél, mint a Csemadok Alapszervezeténél régi hagyomány, hogy tavasz idusán fát ültetnek egy biztatóbb holnap reményében. Idén egy különösen különleges fára esett a választás: Petőfi körtefájára.

A hagyomány szerint Petőfi Sándor utolsó estéjét 1849. július 30-án Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében, egy terebélyes körtefa alatt töltötte. Másnap innen indult fehéregyházi utolsó útjára…

Fotó: Csemadok Zselíz

„Azt beszélik, ő látta volt verset írni utoljára”- írta Kányádi Sándor Haldoklik az öreg tanú, Petőfi vén körtefája című versében. Az öreg körtefa Petőfi egyetlen élő tanúja – emlékszik vissza Mikó Imre is, Petőfi egyik legjobb kutatója az 1970-es években. „Mondják, hogy a Gyárfás-család időnként marhavérrel öntözte meg a tövét, és így maradt meg.”

Az ódon körtefa azóta viszont sajnos kiszáradt, de a mai napig áll és nagy becsben tartják. Kovács Gyula méltán elismert pomológus, a Tündérkertlétrehozója pedigbegyűjtötte és továbboltotta a körtefa utódainak termő ágait, és a Magyar Kultúráért Alapítvánnyal karöltve lehetővé tette a Petőfi-emlékév kapcsán, hogy a fácskák eljuthassanak a Kárpát-medence szinte minden szegletébe. Ezzel tovább éltetve az 1848/49-es forradalom és szabadságharc lánglelkű költőjének kultuszát.

Fotó: vaskarika.hu

„Petőfi nemzedéke a természetrajzi ismereteket nem csupán versekben, dalokban, tájrajzokban és egyéb „beszélyekben” örökítette meg. A reformkor időszakában lép színre az a tudós társaság, amely a modern magyar gyümölcskultúrát is megteremti. A régi magyar gyümölcsök leltárát Entz Ferenc (1805-1877) jegyzi, s ő hozza létre az első kertészeti tanintézetet is. Innen, a Pilvax-körből indul a magyar gyümölcsészet legnagyobb alakja, Bereczki Máté (1824-1895) is. Mindketten menekülő ’48-as honvédtisztek, akik az elnyomatás éveiben pályájukat elhagyva, életenergiáikat a magyar gyümölcsészet ügyének szentelik, és páratlan teljesítményükkel az egyetemes magyar kultúrát szolgálják” – írja a Kultúra.hu oldal a kezdeményezés kapcsán. „A fa gyümölcséről jelenleg annyit tudunk, hogy lédús és igen ízletes, egyszínű sárga őszi körte. Pomológiai azonosítása időt vesz igénybe, ezzel együtt igen becses történeti emlék” – teszik hozzá.

„Míg a Földön magyar él, a költő visszatér. Petőfi visszatér” – szól a Kormorán zenekar dalában. Ha képletesen is, ha facsemete formájában is, de a Garam mentére Petőfi immáron visszatért.

(Csonka Ákos, Felvidék.ma)

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.05.22.

Honismereti túrát szerveztek Zselíznél a Garam menti hátságon

Fotó: Csonka Ákos A zselízi Sacher Polgári Társulásról és a Csemadok helyi alapszervezetéről közismert, hogy nem csak a…

2024.05.22.

Nótaesttel ünnepelte alapításának 75. évfordulóját a Csemadok Zselízi Alapszervezete

Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma Hetvenöt évvel ezelőtt, 1949-ben alapították meg Zselízen is a Csemadok helyi alapszervezetét, amely időszak alatt…

2024.05.21.

A Magyar Nemzeti Múzeum és Zselíz közös pályázatából fejlesztik tovább az Esterházy-kastélyt

(Fotó: Nászaly Gábor) A Magyar Nemzeti Múzeum és a zselízi Esterházy-kastély közösen nyert az INTERREG Szlovákia–Magyarország-program pályázatán, a…

2024.05.22.

Európa jövőjéről diskuráltak női szemmel Garamszentgyörgyön

(Fotó: Csonka Ákos) A Csemadok és a Magyar Szövetség garamszentgyörgyi alapszervezetei gazdag tevékenységük mellett igyekeznek időnként közéleti témákról…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb