A fotógaléria mellett Ifj. Zachar Pál mérnök, Ipolyság polgármestere ünnepi beszédét közöljük:

Tisztelt Ipolyságiak, tisztelt ünneplő közösség!

Jó érzés látni, hogy idén is összegyűltünk március 15. alkalmából azért, hogy emlékezzünk a hősökre, lerójuk tiszteletünket. Fontos, hogy Önök ma ide eljöttek. Fontos, hogy elhozták gyermeküket, unokájukat. Fontos, hogy mindig itt legyenek és akik ma először járnak itt, azok jöjjenek el máskor is.
Március 15-e sok üzenetet hordoz magában.
• Emlékeztet arra, hogy ismerni kell múltunkat, mert csak úgy tudunk jövőt építeni.
• Emlékeztet arra, hogy az élet egy folyamatos küzdelem. Ha néha kilátástalan is a helyzet, vagy úgy érezzük, hogy éppen a poklon megyünk keresztül, akkor ott pont nem szabad megállni, hanem tovább kell menni.
• Emlékeztet arra, hogy igenis vannak példaképeink, mint például a 48as hősök, akikre fel tudunk nézni, akikre büszkék lehetünk, akik megmutatták, hogy igenis nagy dolgokra képes a magyar nemzet.

Ma az egyik kedves barátommal ebédeltem együtt és valahogyan arra terelődött a szó, hogy vajon hogyan kell, hogyan méltó, hogyan lehet megünnepelni a mában az 1848-as eseményeket, eredményeket és hősöket.
Több értékes gondolat mellet nagyon lényeges részletekre hívta fel a figyelmemet. Szembesített vele, hogy mekkora önteltségre utal, amikor a mai közszereplők saját magukat hasonlítják a történelmi hősökhöz. Azokhoz a hősökhöz, akik szó szerint az életüket kockáztatták a hazáért.
Nem nekünk kell történelmi hősökké válnunk, hanem a történelmi hősök elszántságát, szilárdságát és hitét kell magunkévá tennünk.

Kedves Ipolyságiak!

Vajon mi értelme van annak, hogy minden évben 4x eljövünk a megbékélés kapujához, meghallgatjuk a szónokot, meghallgatjuk a lélekemelő szavalatot és éneket. Mi értelme van annak, hogy lerakjuk ide a koszorúinkat. Szeretetteljes túlzással és némi iróniával az ünnepség ezen eleme a koszorúgyártóknak a legfontosabb. Ha ezt nem tisztázzuk magunkban, hogy miért járunk ide, akkor csak öncélú hagyománnyá degradáljuk a nemzeti ünnepnapunkat.

A koszorúzással egybekötött megemlékezés egy szép hagyomány a városunkban. Mint ahogy azt már máshol elmondtam, a hagyományainkat nem ápolni kell, mert nem beteg. A hagyományainkat nem őrizni kell, mert nem rab. A hagyományainkat megélni kell.

Meg kell élni a hagyományainkat, mert csak az erős hagyományok teremtenek erős közösségeket és adnak identitást.

A mi identitásunknak sziklaszilárdnak kell lennie. A hagyományok fontosak, de nem elegek. A csecsemőnek magyar dalokat énekel az anyja, az óvodás kisgyermek kokárdát rajzol, az alapiskolás magyar verset szaval, a középiskolás színházba megy. Ennek mind meg kell történnie, hogy a város magyarsága megmaradjon.

Fontos, hogy az ilyen alkalmakon megerősödjünk magyarságunkban és Istenbe vetett hitünkben. Nekünk, magyaroknak nem kell lehajtani a fejünket, nem kell szürkén meghúzódni és folyton csak a fal melletti árnyékban kullogni.

Járjunk emelt fővel! Tűzzük ki a magyar zászlót az épületeinkre félelem nélkül, ne hagyjuk, hogy megzsarolják, megfélemlítsék a magyar intézményeinket, a magyar iskoláinkat, ne kelljen aggódnunk, szoronganunk magyarságunk megélése miatt. Az teszi a mi nemzetünket naggyá, hogy mi se tagadjuk meg, se nem irigyeljük el más nemzetek identitásának a megélését. Mindenki legyen büszke a saját maga nemzetiségére, a saját maga identitására.

Ha bátrak leszünk, jó példát mutatunk gyermekeinknek, unokáinknak, akkor tiszta marad a lelkiismeretünk. A lelkiismeret tisztasága pedig mindennél fontosabb, hisz tudjuk, hogy a lelkiismeret ellen nehezebb harcolni mint egy hadsereg ellen.

Kedves barátaim!

Figyeljünk rá, hogy nemzeti ünnepeinken ne csak igényeket elégítsünk ki, hanem igényeket keltsünk fel. Ha a tisztelt közönség megbocsájtja az idegen szavak használatát egy ünnepi beszédben, akkor úgy fejezném ki magam, hogy nekünk ma nem revolúcióra hanem evolúcióra van szükségünk.

Képesnek kell lenni kompromisszumot kötnünk anélkül, hogy feladnánk az elveinket, identitásunkat és céljainkat.

Merjünk változást hozni közösségünk életébe. És ahogy Szókratész mondta: a változás titka abban rejlik, hogy ne a régivel való küzdelemre összpontosítsd az energiádat, hanem az új építésére.

Kívánom mindannyiójuknak, hogy a büszke magyar identitásukban megerősödve, acélos tekintetüket a jövőbe meresztve, egy erős közösség tagjaként éljék meg az Önökre váró kihívásokat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

fotók: Reflex24/Morva Mátyás

The post Zachar Pál: Ha bátrak leszünk, jó példát mutatunk gyermekeinknek appeared first on Reflex24.

Az eseménysorozat legtöbb programeleme október 23-án valósult meg. Aznap délelőtt Morva Mátyás 10:00-kor mutatta be az 1956-os eseményeket Ft. Danis Lajos naplóbejegyzésein keresztül a katolikus iskola középiskolás diákjainak. Az előadást követő órában az érettségi előtt álló diákok társaságában még az aktív közéleti szerepvállalás lehetőségeiről, akadályairól, kapcsolódó motivációiról beszélgetett Morva Mátyás az Aktív Ifjúság elnevezésű Erasmus + projekt kapcsán, melyről megtudtuk, hogy a Honti Kaszinó partnereivel, a Fiatalok a Nemzetért Alapítvánnyal és a Vigyázó Egyesülettel, arra keresi a választ, hogyan lehetne aktívabb közéleti részvételre buzdítani az ifjúságot.

Aznap délután, 16:30-kor kezdődött a megemlékezés és koszorúzás. Az esemény ünnepi alaphangját Csákvári Bence, a Pongrácz Lajos alapiskola diákja előadásában az „56 él” c. dal adta meg, akit Kelemen Kristóf és Mácsik Bence Marcell kísért gitáron. A rendezvény szónoka Dr. Bajcsi Ildikó volt, aki már ünnepi beszédében is említést tett a forradalom és szabadságharc felvidéki vonatkozásairól. A felszólalást követően Adorján András „Mi volt 1956?” c. versét Murin Dániel, a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola diákja szavalta el.

A Megbékélés kapujánál Ipolyság városa nevében Zachar Pál polgármester és Nagy Tímea alpolgármester helyezett el koszorút. A Pongrácz Lajos Alapiskola nevében Bóna Zsolt igazgató és Kmetyo Anita igazgatóhelyettes koszorúzott. A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola nevében Pálffy Dezső igazgató és Bukor Erzsébet, illetve Murin Éva igazgatóhelyettesek koszorúztak. A Szondy György Gimnázium nevében Gajdács Mónika igazgató és Tóth Tibor koszorúzott. A Csemadok Ipolysági Alapszervezete nevében Matyis Edit vezetőségi tag és Melicher Marianna helyezett el koszorút. A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre nevében Tóth György elnök és Mészáros Ildikó titkár rótta le tiszteletét koszorúval. A Szövetség helyi alapszervezete nevében Oros Zoltán és Kürthy Gábor koszorúzott. A 27. számú Szent Imre Cserkészcsapat nevében Gálik Dorka és Krizsan Viktória koszorúzott. Az ipolysági Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola koszorúját Bugyi István igazgató és Mészáros József helyezte el a Megbékélés kapujánál.

Az ünnepi megemlékezés végén a megjelentek közösen énekelték a Himnuszt.

Az est záróakkordjaként került sor Dr. Bajcsi Ildikó történész „Az 1956-os forradalom visszhangja a (cseh)szlovákiai magyarság körében” c. előadására, amelyre ugyancsak szép számban érkeztek a téma iránt érdeklődők. Dr. Bajcsi Ildikó a témakör kontextusba helyezése után egészen konkrét esetekről is beszámolt, amelyek a forradalom korában élő ipolyságiakhoz, palástiakhoz kapcsolhatók. Az előadást követő beszélgetés során az is kiderült, hogy a jelenlévők közül néhányan ismerték is a forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos kijelentéseik miatt meghurcoltokat.

Az utolsó esemény 2023. október 25-én valósult meg a Szondy György Gimnázium audiovizuális termében, ahol Morva Mátyás ismét megtartotta „Az 1956-os forradalom és szabadságharc egy felvidéki szemével” c. előadását.

Mindkét iskolában szeretettel és érdeklődéssel fogadtak. A Honti Kaszinó célja az volt idén, hogy térben is közeledjen Ipolyság 1956-hoz, ebbe az elgondolásba tagolódik bele Dr. Bajcsi Ildikó előadása, illetve az is, hogy éppen Ft. Danis Lajos püspöki tanácsos Egegen kelt naplóbejegyzései által próbáltuk közelebb hozni 1956-ot a diákokhoz. A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskolában Danis Lajos egyik ma élő rokona is részt vett az előadáson, rövid hozzászólásával még közelebb hozva kiváló szellemiségét a hallgatósághoz. A Szondy György Gimnáziumban pedig hamar kiderült, hogy maga a Püspöki tanácsos úr is a gimnázium falai közt végzett az 1932/33-as tanévben. Így mindkét iskolában a vártnál is erősebbek voltak a kapcsolódási pontok. Az előadásokat követő műhelymunka és beszélgetés során meglepő érettségről, tájékozottságról és műveltségről tettek tanúbizonyságot a diákok ötletei, hozzászólásai és példái. Mindenképpen hasznos információkat sikerült begyűjteni az »Aktív Ifjúság« névre hallgató projektünkhöz

– nyilatkozta Morva Mátyás, a Honti Kaszinó projektmenedzsere az iskolai látogatások kapcsán.

Mészáros Attila, a Honti Kaszinó elnöke elmondta, hogy idén valóban az volt a rendezvénysorozat célja, hogy valamilyen módon minden korosztályhoz szólni tudjon, illetve, ne csak az időbeli síkban hozza közelebb 1956-ot az ipolyságiakhoz, hanem térben is.

A megemlékezésen és Dr. Bajcsi Ildikó előadásán készült fotók megtekinthetők ide kattintva.

The post Sikeresen zárult a Honti Kaszinó 56-os programsorozata appeared first on Reflex24.

Miért pont az Időutazó? Ha jól sejtem rengeteg szám rejlik még a tarsolyotokban, mi alapján dől el, „mikor jön el egy adott dal ideje”?

Ez volt az első dal amit felstúdióztunk a legújabb dalok közül, kicsit retro hatást szerettünk volna elérni, a klipet le is forgattuk és itt van az ideje a premiernek. A dal Vanek Gábor – Zovaa Music productions támogatásával készült el, tőle kaptuk a lehetőséget, hogy rögzítsünk egy 5 számos kislemezt, tehát lesznek még újdonságok.

Ilyenfajta keretes történettel ellátott klipet talán még nem is csináltatok. Mi ihletett meg most mégis?

Szerettünk volna egy igazi ínyencséget, kissé művészfilm hatásút. Nagyon sokat dolgoztunk a forgatókönyvvel és a forgatások is három teljes napot vettek igénybe. Nagy köszönet Csáky Mátyás rendezőnek, operatőrnek, és az ő csapatának, Zolczer Györgynek, Csáky Máténak.

A ma debütáló videóban vendégszereplők is feltűnnek, mi több egy veterán autó is, illetve korabeli ruházat.

Vendégszereplők: a balassagyarmati Vitalitás tánc egyesület volt táncosai működtek közre, Nagy Sára, Gazdiková Lula, Pásztor Aliz, Ádám Dalma Luca. A veterán autót Szúnyog Zsolt biztosította az Ipolysági Veterán Autósklub jóvoltából. A korabeli ruházatot Deák Zsuzsanna a Luxury Second Hand Shop tulajdonosa.

Nem szeretném lelőni a poént, hiszen a szemfülesebb rajongók talán még a premier előtt olvassák ezt a választ, de adhatnál néhány támpontot, milyen irányba induljon, aki szeretné majd megfejteni a dal üzenetét. (Nekem például az eleje és a címe az „Idétlen időkig” c. filmet idézte.)

Ez nagyon jó fejtegetés, a dal a múlt és jövő közti kapcsolatot szeretné bemutatni, akár egy kapcsolat, akár egy esetleges életszituációra vetítve.

Hogy telik a 2023-as szezon? Netán koncert koncert hátán, vagy inkább az alkotói folyamatokra fektetitek a hangsúlyt?

Igyekszünk a hétvégi koncertek mellet elegendő időt fektetni az új dalok írására is. Tavalyi évhez képest tízszer annyi koncertnek örvendhetünk. Az új dalok születése terén sem lehet okunk panaszra. Párhuzamosan a koncert szezonnal íródnak az új zenek is.

Ha már itt tartunk, a koncertek vége felé felcsendülnek például a „Meztelen lány”, illetve a „[adott település neve]-i múzsa”, amely eredetileg talán nagyfalusi volt, de javíts ki. Ezeket a rajongóitok kívülről-belülről fújják, de az online zenemegosztó portálokon mégsem elérhetőek…

Az említett két dal a zenekar első dalai közé tartoznak. Ez idő alatt változott a zenekar stílusa nem csak zeneileg, hanem dalszöveg szempontjából is. Pont ez az a két dal, ami legjobban elüt a repertoártól. Élőben viszont élvezetes játszani őket, igazi tombolós dalok. Ezeknek a stúdióban való felvételét nem terveztük, de még bármit hozhat a sors.

Mesélnél bővebben a közelgő megjelenési dátum kapcsán a kislemez(ek)ről?

Az Időutazó című dalunk videoklipje szerdán, augusztus 16-án 16:00-kor jelenik meg nemcsak a YouTube-on, hanem a legtöbb online zenei streaming szolgáltatón, mint a Spotify, Tidal, Apple Music.

Az említett kislemezen kívül készül egy másik is, amit a szeredi Randal Group Productions stúdiójában veszünk fel. Két dal már megjelent róla, a Jégvirág es a Kócos árnyék számok, a többi dalt pedig szeptember folyaman fogjuk felvenni.

Az Időutazó c. szám 2023.08.16. napján 16:00-tól megtekinthető alább:

Nyitókép, fotók: Csáky Mátyás/KINEO Production

The post Időutazó dalpremier – mától a Kingfishers jóvoltából a mi idősíkunkban is appeared first on Reflex24.

A jelenlévőkhöz szólt még Hlédik László, katolikus plébános, illetve Izsmán Jónás, református lelkipásztor. Az ünnepi rendezvény során a kultúrbetétekről Ipolyság magyar iskoláinak diákjai, illetve a város vegyeskara gondoskodtak. Érdemes kiemelni, hogy a megemlékezésen résztvevők létszáma az utóbbi évek tapasztalataihoz képest jócskán gyarapodott – ez mindenképpen biztató jel lehet. A jelenlévők a megemlékezés végén közösen elénekelték a Himnuszt.

fotók: REflex24/Morva Mátyás

The post Így ünnepeltük március 15-ét 2023-ban Ipolyságon (Fotógaléria) appeared first on Reflex24.

Kapusta Krisztinát, a Honti Múzeum munkatársát és a budapesti Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem hallgatóját, már ismerhetik olvasóink, hiszen Feltárul az ipolysági zsidóság története c. interjúsorozatunkat is az ő segítségével sikerült elkészíteni.

Az átadóünnepség elején ismertette jelenlévőkkel a kohénekre vonatkozó szigorú rituális szabályokat, hiszen a kohanita kapu szorosan összefügg az egyikkel. Azért volt rá szükség, beleértve a talpalatnyi beugró erkélyt, mert a kohének alapvetően nem léphettek a zsidó temető területére.

A temetések, megemlékezések szertartásait ennek a kapunak köszönhetően mégis figyelemmel kísérhették. Az itt látható kohanita erkélyt az ő részükre alakították ki, ez a sírkerten kívüli területnek számított, ugyanakkor rálátást engedett az egész temetőre

– Kapusta Krisztina.

A jelenlévők Radvánszki Péter budapesti rabbi ünnepi gondolatainak meghallgatása után közelebbről is szemügyre vehették a fotókon dokumentált felújítási munkálatokat, illetőleg magát a kohanita kaput a mögötte lévő erkéllyel.

fotók: REflex24.sk/Morva Mátyás

The post Átadták az ipolysági zsidó temető felújított kohanita kapuját (Fotógaléria) appeared first on Reflex24.

A Madarak árnya c. dalhoz készült videoklip fogadtatását elnézve elmondhatjuk, hogy elsöprő sikert aratott a nagyközönség és a rajongóitok körében egyaránt. Ha jól sejtem, a zenekar tagjai és a közreműködők is hasonlóképp büszkék a közös munka gyümölcsére. Amire igazából kíváncsi vagyok: sikerült-e vajon azt megvalósítani, ami eredetileg az ötletgazda fejéből kipattant?

Máté: Így igaz, mindannyian büszkék vagyunk a munkák végeredményére és nagyon örülünk, hogy a kedves közönségnek/nézőseregnek is tetszik – ma már több mint 11 ezer megtekintés felett járunk. Nagyon sok gratulációt kaptunk az interneten és a hétköznapokban is.

Célunk az volt, hogy nemmindennapi videóklipet készítsünk, hisz maga a zene sem egy egyszerű témát dolgoz fel. Olyan témaköröket boncolgat a dalszöveg, amivel mindenki tud azonosulni. Ugye mindenki gondol a jövőre, sokan vágyunk a csendességre, a nyugalomra, a szabadságra, mindannyiunkban olykor-olykor felmerülnek különböző létkérdések és bizonyára mindnyájan reménykedünk valamiben, ami jobbá válhat…

Az egyik ötletgazda Kiss Kristóf (mentorunk), a másik Csáky Mátyás (a videóklip készítője) volt, de nagyon-nagyon sok közös ötleteléssel telt a januári hónapunk.

Bátyámmal, Matyival sokszor éjjelbe nyúlóan gondolkoztunk, filóztunk, töprengtünk, ugyanis nem klasszikusan kellett gondolkodnunk a forgatást illetően, fordítva kellett látnunk magunk előtt mindent.

Igen-igen, ez kicsit bonyolultan hangzik, de néhány nap-éjszaka után az ember megszokja az efféle gondolkodást. Az ötletek folyamatosan variálódtak, kiegészültek bizonyos elemekkel, de úgy gondolom, kihoztuk a maximumot.

A zenekar egyes tagjai különböző szerepekben jelennek meg a klip során. Önazonos karakterek bőrébe bújhattak, vagy mindez már adott volt az eredeti koncepció által?

Nati: A szerepeket is mi magunk találtuk ki, beszéltük meg. Igyekeztünk olyan karaktereket megvalósítani, melyek harmóniában vannak egymással. Véleményem szerint a karaktereink nem voltak teljes mértékben önazonosak. A zongoristának nyilvánvalóan adott volt a karakter, de a többieknek nem. Úgy vélem, ez nem rólunk kell, hogy szóljon, hanem a dal értelméről és mondanivalójáról, amit a szem láthat, az már külön élvezet.

Milyen technikai kihívásokkal kellett szembe néznie szereplőknek és a technikai stábnak a forgatás során? Mi történt, ha valaki elrontotta?

Máté: A forgatás az ide év januárjában zajlott, kinn a szabadban. Bevallom, az időjárás miatt izgultunk, ugyanis megváltoztatta volna terveinket az eső és a hó is. Technikailag sem egy egyszerű utat választottunk a stábnak,

ugyanis az ötlet megszületésétől az elképzelés alapja az volt, hogy egy snittes legyen, tehát vágás nélküli.

A kellékek elhelyezésében nagyon sokat segítettek a családtagok és a barátaink. Az időjárási tényezők nehezítették a szekrények, a kád, a zongora, az asztal és az állványok elhelyezését, ugyanis a talaj nedves volt. Nem volt egyszerű, hogy ne sározzuk össze a kellékeket, és úgy beállítani mindent, hogy ne süppedjenek bele túlságosan a földbe.

Az éles forgatás mindössze addig tartott, ameddig a zeneszám szól (3:17), de ott nem volt lehetőség a rontásra.

Sok próbát megejtettünk, hogy valóban sikerüljön felvenni egyszer, ismétlem, csakis egyszer élesben.

Van esetleg hasonló klipekre példa, amelyeket tanulmányozni tudtatok?

Máté: Szlovákiában és tudomásunk szerint Magyarországon sincs „visszafelé” játszódó majd utólag megfordított klip, viszont egy cseh énekesnő videóklipje inspirált bennünket.

Sokak fejében megfogalmazódhatott a kérdés: valóban felgyújtottátok a zongorát? Mi lett a sorsa?

Máté: Igen, valóban felgyújtottuk a zongorát. A hangszer nem ment tönkre teljes mértékben, de zongorázásra már alkalmatlan. A zongora pontos sorsát pedig nem szeretném elárulni a kedves olvasóknak; zárójelben megjegyzem, lehet, akár intermediális eszközként is funkcionál majd…

Gyönyörű helyszínen játszódik a klip. Mesélnél róla? Hogyan találtátok?

Máté: A helyszín Ipolyság és Tesmag mellett található, becsületes nevén Ozónia. A klip ötlet kipattanása első gondolata az volt, hogy mindenképp kinn, a természetben játszódjon (az első videóklipünkkel ellentétben). Feltettük a kérdést, hogy hol találunk egy olyan helyszínt, ami távol van az ún. „külvilágtól”, a nyüzsgéstől, de mégis közel van Ipolybaloghoz.

Bátyám (Matyás, az operatőr) ismerte a helyszínt, mi, hiába, hogy többünk Ipolyságra jár(t) középiskolába, mégsem tudtunk róla. Elmentünk többször is terepszemlére, a tulajdonosok kedvesen, nyíltan álltak ötleteinkhez. Megengedték, hogy próbáljunk a helyszínen, nem volt probléma, ha késő estébe is nyúlt az ottlétünk.

Meg is szeretném ragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak nekik innen is!

Erősen indítottátok a 2023-as évet. Mire számíthatnak még idén a rajongóitok?

Máté: Teljes gőzzel készülünk az új koncertszezonra, többek között játszunk a Gombaszögi Nyári Táborban és még nagyon sok helyszínen, ezen kívül az első saját dalokból álló lemezünkön is aktívan munkálkodunk. Minden egyes koncertről a Facebook és az Instagram oldalunkon tájékoztatjuk a kedves közönséget, aki még nem tette meg, kövessen be bennünket bátran!

Örömmel jelentem be a kedves olvasóknak, hogy a Spotify-on, az Apple Music-on, az iTunes-on, a Soundtrack by Twitch-en, az Amazon-on és még jó néhány internetes platformon is jelen vagyunk, tehát nem csak koncerten, hanem az év minden napján lehetőségük van a Kiss Zenészek saját számait hallgatni.

fotók: Katona Kiss Réka
Morva Mátyás

The post Ami a Madarak árnya mögött van – interjú a Kiss Zenészekkel appeared first on Reflex24.

Hogyan zajlottak a felvételek?

Peter: Ahogy már említettük a Facebookos posztjainkban is, sajnos a munkánk, illetve a köztünk levő távolság (Ipolyság – Pozsony) miatt nem tudtunk teljes értékű filmes klippet készíteni, ezért kényszerítve voltunk valami más ötlettel előjönni. A legegyszerűbb ez esetben a saját stúdióinkban készített felvételek feldolgozása egy „Studio Playthrough” stílusú videóban. Maga a videófelvétel eléggé egyszerű volt, mivel Patrikkal mindketten hozzáférünk a kellő technikához. Mindössze egy napot vett igénybe a felvétel és a videó vágása, így a szombati felvétel után vasárnap már ki is adtuk a videót.

Mi a dal története és üzenete?

Patrik: Hát, ez egy elég nehéz kérdés, de meg próbálom röviden összefoglalni. A dal arról szól, hogy az emberek nagyon gyakran küzdenek saját démonjaikkal, amely csatát nem mindig sikerül megnyerni, ez pedig tükröződik az adott ember életében, legyen az párkapcsolati probléma, családon belüli vagy barátok közt. Kevesen tudják beismerni a saját hibáikat, ami aztán mélyebre süllyeszti őket. A dal pedig pont arról szól, amikor már ez megtörtént, és emiatt kialakul az öngyűlölet. Remélem érthető a válasz, de nehéz jobban leírni.

Teljes mértékben. Hol érhető el az új dal?

Peter: Mint már szokás nálunk, igyekezünk mindenhol kiadni a dalainkat. Első lépés mindig a YouTube-oldal, mivel a zenét vizuális elemekkel is kísérhetjük, így a zenének más dimenziót is adva. Második lépés pedig a zenei streaming szolgáltatók – mint pl. Apple Music, Spotify, YouTube Music, Tidal, Pandora és egyebek. A Belém vésed című dalnál sincs máshogy, YouTube-on és a már fenn említett szolgáltatókon keresztül elérhető.

Hogyan áll a a DTR zenei projekt?

Peter: Utóbbi időben igaz, enyhén elhallgattunk a szociális hállózatokon, viszont nem azért, mert nem lenne elég munkánk. Épp az ellenkezője! 4 új dallunk van, abból 3 kész és egy még mix/mastering-re vár. Tehát maga a projekt nagyon aktív, szorgalmasan dolgozunk minden nap, és igyekszünk magunkból mindent kihozni. Nemrég új stúdiótechnikával bővítettük a talonunkat, ezzel is leegyszerűsítve a felvétel/postprodukció folyamatot.

Patrik úgy tűnik egy kimeríthetetlen ötletdobozzal bír, ezért nem gondolom, hogy a közel jövőben enyhítenénk a tempóból.

Egyetlen dolog ami per pillanat lassít bennünket az a klippek kiadása. Minden egyes dalunkat egy vizuális kísérettel is akarjuk bővíteni, mivel más élményt kapunk. Összegezve, keményen dolgozunk és nemsokára – remélhetőleg – egy albumot is kiadunk.

Mik a terveitek ezévben és a következőben?

Peter: Idén szeretnénk még legalább három dalt kiadni – egy szlovákot és két angolt. Több dal is készülőben van, újabb vendégzenészekkel.  Jövőre már ki szeretnénk adni egy albumot is. Ami még folyamatban van, az a „DTR Production” produkciós stúdió.

E márka alatt szeretnénk jövőben más zenészekkel, zenekarokkal is együttműködni audiovizuális téren. Elképzelés az, hogy egy zenésznek/zenekarnak egy komplett csomagot tudunk ajánlani egy album felvétellel és videóklipp készítéssel.

Ezúttal is felszólítunk bárkit, akit ez érdekelne, bátran keressen a szociális hállózatokon.

Említetted egy album kiadását is.

Patrik: Igen. Tervezzük, hogy kiadjuk fizikai CD-n is a dalokat. Szeretnénk meg örökíteni ilyen formában is műveinket, de ez természetesen függ majd az érdeklődéstől is. Mert ugye van egy minimális darab szám, amit meg kell csináltatni, és ha megmarad a nyakunkon, akkor inkább maradunk a digitális formában. De ezt majd igyekszünk felmérni a FB oldalunkon. Hogy jó döntést hozhassunk.

Gondolkodtok egy esetleges koncerten?

Patrik: Egyelőre nem gondolkodunk olyan verzióban, hogy a dalokat színpadra hoznánk teljes egészében. Komplikált összehozni ezt, mivel nem lakunk épp közel egymáshoz, és a hiányzó zenészeket sem egyszerű megtalálni, mert ugye nem mindenki stílusa az ilyen muzsika. Viszont, soha se mondjuk, hogy soha, szeretjük a kihívásokat, ki tudja mit hoz a jövő.

Amit nagyon szeretnénk, az egy akusztikus formában előadott koncert. Ez az album kiadása után több mint valószínű, hogy össze fog jönni.

Esetleg valami más megjelenés a zenei projekttel?

Patrik: Ahogy említettem, egyelőre az akusztikus koncert van tervben, ezen kívül marad a YouTube, facebook platform és persze a modern zene hordozok mint Spotify, Apple music, Tidal, YouTube Music.

fotók: DTR
Morva Mátyás

The post Belém Vésed – zúzós dallal jelentkezett a Designed to Rise appeared first on Reflex24.

A Designed to Rise egy új projekt. Hogyan alakultatok meg?

Patrik: igen, egy teljesen új projektről van szó, csupán stúdió projekt, tehát dalokat adunk ki az összes modern zene streaming szolgáltatón keresztül és a YouTube-on, utóbbin igyekszünk majd videó klipet is készíteni. A projektet én hoztam létre, miután kiléptem a CHAPTER 5 zenekarból.
Kis szünet után újra szerettem volna költeni, öreg ötleteimet befejezni és nyilvánosságra hozni. Mivel tudtam, hogy Fodor Peti barátom ugyanúgy imádja a zenét ahogy én, megszólítottam őt egy esetleges közreműködés kapcsán, ami végül olyan jól sült el, hogy máris megkérdeztem, nem szeretne-e állandó tag lenni. Nem sokáig gondolkodott, van zenei múlt mögöttünk, tudtuk mibe vágjuk a fejszénk.

Hogyan jött a Designed to Rise név?

Patrik: a név eredetileg az amatőr stúdióm neve lett volna még akkoriban, amikor stúdió munkálatokkal szerettem volna foglalkozni. Ez sajnos a CHAPTER 5 zenekarban töltött időszak alatt lehetetlen volt, időigényes elfoglaltságról van szó, és a korszak összes felvétele, amin dolgoztam, a zenekarnak készült.

Szedjük sorba a banda tagjait! Ki mióta zenél, milyen hangszeren játszik?

Patrik: nagyon hosszú ideje zenélek, nehéz még visszaemlékezni is, pontosan mikor kezdtem. Gyerekkorom óta rockzenével voltam körülvéve, édesapám rockzenét hallgatott, zenekarban játszott. Volt otthon egy öreg spanyol gitárunk, ami hamar felkeltette az érdeklődésemet. Autodidakta módon tanultam meg zenélni, némi alappal édesapámtól. Gitáron kezdtem, később basszus gitár, azután pedig dob és ének is jött, bár csak a CHAPTER 5-ban kezdtem komolyabban foglalkozni az énekléssel, hogy tudjam Jarot segíteni. Miután érdekelni kezdett a felvételek világa, megtanultam az alapokat zongorán is.

Peti: én kb. 2004-óta zenélek. A pályafutásomat egy Squier Stratocaster gitárral kezdtem meg. Három év gitározás után eldöntöttem, hogy a dobolás lenne az igazi, az ami a bennem levő űrt kitöltené. Megtette a magáét, ezzel a hangszerrel találtam rá önmagamra. Jóval később, 2018 decemberén vásároltam egy zongorát, elkezdtem zongorázni. Majd 2021 szeptemberében végre megkaptam az első basszusgitáromat is – hála a barátaimnak –, így már egyelőre befejezettnek tekintem a „fő hangszereim” listát. Mindemellett további ütőhangszerek is kitöltik a kollekciómat. Hangszereken kívül még az éneklésnek is nekikezdtem, nemrég volt a tizedik évfordulója.

Milyen zenei műfajon belül határozzátok meg magatokat?

Peti: nem szeretnénk magunkat dobozba zárni, ahogy a Rockpagodának adott interjúban is említettük, a Designed to Rise előtt és mellett is van sok személyes produkció, amely különböző stílusokba tartozik, például funk, pop, hip-hop, rock és egyebek.

Ami magát a Designed to Rise projektet illeti, egyelőre melodikus, helyenként progresszív metálként lehetne kezelni, de ahogy említettük, nem félünk a metálon túli stílusoktól sem.

Van e közös zenei példaképe a bandának, vagy esetleg külön-külön a tagoknak?

Peti: zeneileg úgymond együtt nőtünk fel, közös zenekarokban játszva. Így csak természetes, hogy vannak közös példaképek is. Egy pár zenekart megnevezve például: Periphery, Dream Theater, Slipknot, Meshuggah, Animals as Leaders… sorolhatnánk holnap estig. Ami a zenészeket illeti, Adam „Nolly” Getgood, John Petrucci, Joey Jordison, Matt Garstka, Corey Taylor, Spencer Sotello, Mike Portnoy… számtalan példakép létezik.

Április közepén látott napvilágot az első dalotok Új világ címen. Hogy született? Mit próbáltok üzenni vele?

Mivel a dalszöveg szerzője Bartos Jaro (Chapter 5 énekese), megkértük, hogy ő válaszoljon pár szóval:

Röviden tömören összefoglalva: becsüljük meg azt, amit kaptunk az életben a teremtőtől! Egészség, család, barátok, ház és minden földi jó. A legfontosabb a hit, amit értelmezzen mindenki saját döntése szerint, kinek mit jelent… Mindig hinni kell valamiben, hogy legyenek céljaink, határaink, és hogy emberek tudjunk maradni az élet minden egyes napján, és minden percében!

Általában véve kinek játszotok? Kinek szólnak majd a dalaitok?

Peti: a Designed to Rise legnagyobb rajongói egyelőre mi vagyunk, a projekt tagjai. A zene abból a célból készült, hogy a bennünk levő energiát és ötleteket világra hozhassuk. Természetesen a modern metálzene nem mindenki kedvence, viszont az ismerőseink közt – hála az égnek – sok rajongónk van. Ami a nyelvet illeti, első dalunk, az Új Világ magyar nyelven készült, viszont az jövőbéli dalaink között vannak angol nyelvűek is. Szeretnénk, ha a zenénk minél több embert megérintene – így a kérdést végre röviden megválaszolva: mindenkinek.

Mire számíthatunk tőletek, hol hallhatunk titeket a 2022-es évben?

Peti: jelenleg hat új szám van készülőben, ezek közül egy már klip-ötletek szintjén van, tehát maga a zene már kész. Ezt a dalt a Nyitrai Try zenekar énekesével készítettük. Remélhetőleg egy hónapon belül klippel együtt meg is jelenik. Ami a jelenlétünket illeti, egyelőre nem készülünk élőben játszani – egyikünk Ipolyságon lakik, a másik tag pedig Pozsonyban.

Nehéz lenne megvalósítani a próbákat, fellépéseket. Most az online jelenlétünkre koncentrálunk legjobban. Az új szerzemények például a YouTube-on megtekinthetőek lesznek, vagy Spotify-on, Apple Music felületén, Pandorám és egyéb – elvileg az összes – zene streaming szolgáltatáson keresztül. Amit még nem szeretnék úgymond „el szólni”, de hogy valami exkluzív információt is adjunk, elárulom:

hamarosan néhány online rádióban is hallható lesz a nem rég kiadott dalunk.

fotók: Fehér Patrik

Morva Mátyás

The post Designed to Rise – Ipolyság legújabb zenei projektje appeared first on Reflex24.

Miért döntött úgy, hogy a ciklus maradékában vállalja a szerepet?

Először eltökélt szándékom volt visszautasítani a lehetőséget; kiesett három év, és ez idő alatt felületesebben figyeltem az eseményeket, mint korábban képviselőként. A végső döntés meghozása előtt azonban visszagondoltam arra, hogy három éve több mint 700 ember szavazott nekem bizalmat – nem hagyhattam őket cserben.  

A legutóbbi testületi ülés egyszerre volt az első az ön számára a kurrens ciklusban, illetve a 2022-es évben. Mik a tapasztalatai és benyomásai?

Úgy vettem észre, képviselőtársaim többsége pozitívan fogadta, hogy felvettem a mandátumot. Nem volt olyan napirendi pont, aminek hatására kiélezett helyzet alakulhatott volna ki; nem nyúlt hosszúra az ülés. Az eskü letétele után a Polgármester úr a helyettesére bízta az ülés vezetését, biztos valamilyen fontosabb elintéznivalója volt.

Tudna-e említeni néhány olyan ügyet, amelyek kiemelt fontosságúnak tart, az érdekükben minden követ megmozgat majd?

Nemzetiségi kérdésektől függetlenül egyetlen dolog vezérel csupán:

tegyük élhetőbbé a várost!

Minden ideköthető ésszerű döntést támogatni fogok. Korrigálni kellene például a jelenleg elviselhetetlen vállalkozói közterheket; láthatjuk, mennyi eladó és kiadó üres épület van a Fő tér környékén –

jelöljünk ki egy olyan irányvonalat, ami a vállalkozási kedvet is ösztönzi és szebbé teszi a Fő teret.

Kiemelt téma még számomra a város történelmi egyházainak támogatása, ami az elmúlt hét év alatt nem igazán alakult kedvezően. Abban a posztcovidos időszakban, amiben élünk, sokan keresik önmagukat, sokan egyre mélyebbre süllyednek, olyan lelkiállapotba, amin a történelmi egyházak aktívabb szerepvállalása segíthet. Anyagi és erkölcsi támogatásuk a város részéről elengedhetetlen ehhez a szolgálathoz.

A 2019-es ugrásszerű adóemelést 2021-ben sikerült korrigálnia a testületnek. Az ügyet Štefan Gregor polgármester összekötötte annak bejelentésével, hogy 2022 őszén nem indul újra. Hogyan értékeli a kialakult helyzetet?

A politikán belül állandó az instabil talaj, nem mindig az történik, amit a látszat diktálna. Az egyetlen dolog, ami az elmúlt hét év alatt egyáltalán nem tetszett, hogy

elmaradt a közösségépítés.

Hiába van templomunk, ha nem tudjuk megtölteni lelkekkel – arra használni az adott közeget, amire hivatott. Ez az elmúlt időszak legnagyobb mulasztása, hiányzott az emberek közötti kommunikáció, ami tíz vagy száz éve még megvolt.

A polgármester úr döntésében véleményem szerint benne van, hogy karrierjében előbbre lépjen a nagypolitika irányába. Én csak támogatni tudom, ha komolyabb tényezővé tud válni kerületi vagy országos szinten, akkor is el fog kélni a segítsége Ipolyságon.

Mire számít 2022 őszén? Esetleg van-e bármilyen személyes terve a választásokat illetően?

A politikában az ember soha nem mondhatja azt, „hogy kész, végeztem!” A megfelelő időben én is dönteni fogok, szem előtt tartva, hogyan segíthetem a legjobb tudásom szerint ezt a közösséget. Várjuk ki a tavaszt, koranyárra már körvonalazódni fog, merre indul majd a szekér. Én annyit kívánok ennek a városnak, hogy mindenki, aki pozícióba kerül, kongassa a harangot és próbálja a közösség javát szolgálni.

Ne faluvá degradálódjon Ipolyság, hanem őrizze meg központi szerepét regionális szinten!

Mit tart a legnagyobb kihívásnak, amellyel városunk közösségének szembe kell néznie hosszútávon?

Óriási hiányként élem meg a

generációkiesést:

az elmúlt harminc évben a fiatalok aktív bekapcsolódása – nem csak a politikába, hanem – a mindennapi életbe gyakorlatilag nincs jelen. Egyszerűen nincs kinek átadni a stafétát. Ennek hatásait testközelből tapasztalom azokban a szervezetekben is, amelyekben szerepet vállalok.

Szegényes a felhozatal munkahelyek terén a környéken, ezt mindenki tudja. A rátermett és tehetséges fiatalok manapság szeretnének minél hamarabb horgonyt vetni, családot alapítani úgy, hogy biztosítva legyen a jövőjük. Mindazáltal azt hiszem, hogy a vidékünk egyre élhetőbbé válik, Budapest itt van a kertek alatt, aztán Pozsony, Kassa és Bécs is egy nap alatt elérhető autóval-vonattal.

A nagyváros inkább a szórakozásról szól, a nyugodt kisvárosi környezet viszont egyre inkább felértékelődik, legalábbis ami a családalapítást, az élhetőségi faktort illeti. Ehhez hozzájárul az is, ami Nyugat-Európában zajlik: két részre szakad a társadalom a bevándorlás miatt. Mondhatom én magam világpolgárnak és liberálisnak, de azért egy bizonyos értékrendhez mégis kötődni kell.

Ipolyság rengeteget veszített az elvándorolt fiatal értelmiséggel az elmúlt húsz-harminc év alatt, közülük kevesen jöttek vissza.

Az élhető és normális környezet egyre inkább szemponttá válik, amikor valaki a lehorgonyzást fontolgatja; ez fordíthatja pozitív irányba a folyamatot, ennek megteremtésén kell dolgoznia közösségünknek.  

The post „Őrizze meg központi szerepét Ipolyság, ne faluvá degradálódjon!” – Oros Zoltán újra a testületben appeared first on Reflex24.

A reális helyi adókért vívott küzdelem hosszú ideje tart, nemcsak a helyi sajtótermékek hasábjain, de országos szinten is volt visszhangja. Miért éppen most jött el a pillanat, amikor online petíció formájában aláírásgyűjtést kezdeményeznek?

Igen. Immár másfél éve szorgalmazzuk a 2019-ben irreálisan 75%-kal megemelt adók korrekcióját, hogy Ipolyság ne legyen a régió legdrágább városa. Sok cikk és videó jelent meg ez alatt az idő alatt, ami megmutatta a polgároknak a reális helyzetet. Most viszont elérkezett a végjáték!

December 9-én ül össze a képviselő-testület, ahol döntenek majd az adókról. Ehhez szükséges a polgárok véleménye.

Technikai szempontból mit érdemes tudniuk az érdeklődőknek? Hogyan érhető el a petíciós ív; milyen adatokat kell megadni; mit jelent az, hogy anonim módon is alá lehet írni?

Több csatornán keresztül értesítjük a polgárokat az online petícióról. Megkapják pl. nyomtatott formában is. Ha a szórólapról beolvassák okostelefonjukkal a QR kódot, máris tudnak csatlakozni. Elérhető természetesen a facebookon is (facebook.com/szollosypeter), illetve legegyszerűbben talán a következő hivatkozásra kattintva: http://bit.ly/zarealnedanesahy. A csatlakozáshoz szükséges megadni a támogató nevét és a települést, ahol él, a pontos címét nem, illetve egy email címet a visszaigazolás miatt.

Természetesen, anonim jelleggel is kitölthetjük. Így a támogató adatai nem lesznek nyilvánosak.

December 9-én 12:00-kor zárul a polgári kezdeményezés, ugyanaddig lehet támogatni online. Mi történik majd, miért pont aznap?

Az nap van napirendre tűzve az adók ügyének tárgyalása a városházán. Mi ott leszünk, és visszük a polgárok véleményét is! Reméljük, hogy addigra sikerül összegyűjteni a kitűzött 800 szavazatot. Úgy gondoljuk, hogy ilyen formában is hatni tudunk a városvezetésre.

Gondolkozzunk egy kicsit szkeptikusabban, a közügyek iránt közömbös polgártársaink fejével: „Mi értelme aláírni? Úgysem változik majd semmi!” – vélekedhetnek. Nos, mit üzenne nekik, mi értelme aláírni?

A jó ügy érdekében mindig van értelme harcolni! Csak akkor nem változik majd semmi pozitív irányba, ha tétlenül ülünk! Mi természetesen tudjuk, hogy nem mindenki figyeli a közügyeket napi szinten, és ezt nem is ezt kérjük a polgároktól. Amiről viszont most beszélünk az egy nagy horderejű kérdés, ami befolyásolja majd a lakosok életét az elkövetkező években. Ne Ipolyság legyen a régió legdrágább városa, ezért kérjük, hogy írja alá kezdeményezésünket!

The post Polgári kezdeményezés a reális helyi adókért appeared first on Reflex24.