100 éve festették ki az ipolyviski Antióchiai Szent Margit templomot (+galéria)

Ipolyvisken 2022. december 4-én hálaadó szentmisével emlékeztek Ádám Gyulára, aki száz évvel ezelőtt, 1922-ben festette meg a helyi katolikus templom teljes egészét. A rozsnyói mester korának egyik kiváló szakembere volt.

Lormusz János esperesplébános prédikációjában művészettörténeti áttekintést nyújtott, amely segítségével a hívek még inkább közelebb kerültek templomuk festett szimbolikavilágához.

„Ádám Gyula éppen 100 évvel ezelőtt festette ki templomunk mennyezetét. Idén halálának 80. és születésének 160. évfordulója van”

– fogalmazott Lormusz János, az Ádám Gyula lelki üdvérért felajánlott szentmise bevezetőjében.

Ádám Gyula élete során mintegy 300 templomot festett ki. A gyermekei anyakönyvi kivonata szerint édesapjuk, Ádám Gyula 160 évvel ezelőtt, 1862-ben az ausztriai Breitenau városában született. Tanulmányait Opavában és Sopronban, Storno Ferenc festőművész-restaurátornál végezte. Bécsben megismerkedett Wolframm Willibald festőművésszel, akit 1880 táján megbíztak a betléri Andrássy-kastély kifestésével. A munkát együtt végezték el, amelyet számos más együttműködés is követett.

Közben Ádám Gyula feleségül vette Wolframm lányát, Emmát, akivel az esküvőjük után Rozsnyón telepedett le. Felesége korán, mindössze 22 évesen elhunyt. Ádám Gyula később újból megnősült, és Juhász Juliannát vette feleségül. Házasságukból négy gyermek született. A rozsnyói festőműhelye 16 segédet is foglalkoztatott. Nagy hírnévre tett szert nemcsak országszerte, hanem határon túl is.

Alkotásait Ipolyvisk mellett láthatjuk Nagysallóban, Kőkeszin, Nagycsalomján, Salgótarjánban, Budapesten. Munkásságáért 1908-ban X. Pius pápa a Pro Ecclesia et Pontifice (Az egyházért és a pápáért) érdemkeresztet adományozott a festőművésznek. 2021 nyarán a Rozsnyói Bányászati Múzeum kiállítással emlékezett Ádám Gyulára, ahol többek közt kiállításra került az egyetlen ismert őt ábrázoló festett önarckép, melyen látható az érdemkereszt is.

A Prágai Magyar Hírlap 1938. január 21-i számában Látogatás a szlovákiai magyar iparművészek nesztoránál címmel ír arról a díszközgyűlésről, melyen leleplezték Ádám Gyula életnagyságú arcképét. A díszközgyűlés apropója, hogy Ádám Gyula 35 éve lett a Katolikus Legényegylet alapító elnöke, valamint ebben az évben töltötte 75. életévét. Az ünnepségen részt vettek neves egyházi személyiségek, többek közt Bubnics Mihály püspök, Dittel prelátus apátkanonok nagyprépost, dr. Beliczky János pápai prelátus püspöki elnöke, valamint további egyházi és társadalmi egyesületek küldöttei. Dittel István nagyprépost, a Legényegylet védnöke nyitotta meg az ünnepséget. Tomán Ferenc pápai kamarás, az egylet egyházi elnökének méltató beszéde közben leplezték le azt az életnagyságú arcképet, amelynek elkészítéséről a Prágai Magyar Hírlap már az 1937. november 27-i számában is említést tesz, miszerint a Katolikus Legényegylet ezen alkalomból megfesteti Ádám Gyula arcképét.

A Prágai Magyar Hírlap munkatársa megjegyzi, hogy a magas termetű, erős, ezüstös hajú öreg úr, Ádám Gyula jubiláló festő, fiatalokat megszégyenítő friss előadással és élénk visszaemlékezéssel vázolta pályafutását.

„Közel háromszáz templomot festettem s oltárt terveztem ez idő alatt. Nagy munka volt, de egész életemen át a szorgalmas munka volt legfőbb feladatom. Mint ifjú ember Sopronban 1883-ban kezdtem pályafutásomat Stornó Ferencnél, a jelentős templomfestőnél és archeológusnál. Főként a gótikus és más középkori stílű templomok díszítése és festése ragadott meg. Majd Groó István egykori rozsnyói gimnáziumi tanárnak, a budapesti iparművészeti múzeum néhai igazgatójának keze alatt dolgoztam, aki minden nagyobb munkájába belevont s ebben az időben számos nagyszabású munkában vettem részt. Első nagyobb teljesítményem a rozsnyói kórház gótikus kápolnájának festése volt. Akkor Schopper püspök bízta rám ezt a feladatot. Legnagyobb művem a budapesti egyetemi templom, a rákoscsabai plébánia, a rozsnyói püspöki székesegyház, a csabai katolikus nagytemplom festése és részben renoválása volt. Munkásságom megragadta az illetékes egyházi körök figyelmét, elhalmoztak megbízásokkal s 1908-ban a pápa őszentsége a Pro Ecclesia et Pontifice rendjellel tüntetett ki, majd Ivankovics püspök egyházmegyei templomfestőnek nevezett ki.

A munka mindenkor örömet szerzett nekem. Boldog voltam, ha kitűzött célom sikerült. Sok értékes régi festményre bukkantam restaurálás közben.

Így a rozsnyói püspöki székesegyház egyik félszerében találtam egy régi Szent Borbála képet, amely a középkorból származik. A képet renováltam, a munka nagyszerűen sikerült, Podracky nagyprépost nagyon meg volt elégedve művemmel s elismeréséül nekem adományozta az értékes festményt. Ma is itt őrzöm lakásomon. Sokat dolgoztam, sok elismerésben volt részem, sok barátom, de valljuk meg, sok ellenségem is volt. Utóbbiak néhányszor elterjesztették halálom hírét, mire én mindig azzal válaszoltam, hogy tovább dolgoztam – fogalmazott Ádám Gyula.

„Beszélt vonzóan, érdekesen a nagyszerű múltról, szeme az aranykeretes szemüveg alatt el-elrévedezett az ablakon át felénk táruló pompás téli tájon. Kis családi hajlékában, szerényen, visszavonultan él, ilyenkor télvíz idején, mikor szünetel a templomfestés. Neje, gyermekei, unokái és 3 dédunokája körében rádiózgatás és csendes pipaszó mellett tölti el a tétlenség napjait. Közben új terveket sző s várja a tavaszt, amikor újra kezébe veheti az ecsetet s újból nekiláthat a munkánál”

– olvasható a Prágai Magyar Hírlap hasábjain.

A számos templom mellett oltárképeket és egyéb vallási témájú képeket is festett.  Munkáinál régi technikát alkalmazva, a helyi hívek által összegyűjtött tojásból és tehéntejből készült túróból, saját kezűleg előállított festék (tojástempera és kazein technika) színezésével festette meg képeit.

100 évvel ezelőtt, 1922-ben festette ki az ipolyviski Antióchiai Szent Margit templomot. Az Ipoly mente egyik legnagyobb barokk templomában rokokó jegyeket alkalmazva készítette el monumentális munkáját. Sajnálatos emberi mulasztás következtében 2015 szeptemberében tetőcsere folyamán nagy mértékben beázott a templom, ezáltal számos helyen megrongálódott Ádám Gyula munkája.

A templomba belépve, az orgona feletti festés Szent Cecíliát, a zene, valamint az egyházi zene védőszentjét ábrázolja.

„Aki énekel, kétszeresen imádkozik”

– fogalmazta meg Szent Ágoston gondolatait, hiszen az ember ezáltal nagyobb dicsőséget ad Istennek. Az orgonán játszó Szent Cecília képével szemben szalagot tartó éneklő angyalok láthatóak. A szalagon az alábbi felirat olvasható: „Dicsőség a magasságban Istennek!” A kép oldalán megjelenik az összekötözött búzakalász és a bort jelképező szőlővessző is.

Szent Cecília képe után Szent József halálának jelenete látható. A hagyomány szerint József Jézus és Mária karjaiban halt meg, ezért imádkozunk a jó halál kegyelméért Szent Józsefhez. A képen megjelenik az ártatlanság liliomát vivő angyal. Majd a későbbiekben is felbukkanó három angyal, akik a hit, a remény és a szeretet szimbólumait, a horgonyt, a keresztet és az égő szívet tartják.  A Szentírás Szent Józsefet igaz emberként említi. A József halálát bemutató kép két oldalán Árpád-házi Szent Imre herceg, vele szemben Árpád-házi Szent László látható.

Következő képen a Mennyek Királynéja, a Szűzanya látható a gyermek Jézussal. A kép a Mária kultuszt erősíti. Mária az angyalok körében látható fehér ruhában és kék palástban, fején koronával, jobb kezében jogarral, karján a gyermek Jézussal.  A szemben lévő három angyal különböző tárgyat tart a kezében. A baloldali rózsafüzért, a jobboldali skapulárét, a középső pedig zászlót tart. 1896-ban Vaszary Kolos hercegprímás kérésére a pápa megadta a Magyarok Nagyasszonyának az ünnepét, ezért egyértelmű, hogy a magyarok Nagyasszonya oltalma alatt, zászlaja alatt élünk. Ezért az 1922-ben Ipolyvisken felfestett koronázott Szent Szűz egyben lehet utalás a magyarok Nagyasszonyára is. A kép jobboldalán Mária rózsával körbefont lángoló szíve, baloldalán pedig Jézus töviskoronával körbefont lángoló szíve látható.

Hegyi beszéd jelenetében Jézust emberek veszik körül és hallgatják a tanítását. A Hegyi beszéd a Jézussal való kapcsolatot, az Igével való kapcsolatot szimbolizálja. A jelenetben ismét megjelenik három angyal. Az egyik kitárt kezekkel üres tenyérrel, a másik imára kulcsolt és a harmadik összetett kezekkel látható. A szentély előtt kétoldalt Szent Pál és Szent Péter a Mennyország kulcsával figyelhető meg.

A szentély bejárati boltívének külső oldalán a Teremtés könyvéből vett idézet olvasható latin nyelven,

Non est hic aliud nisi domus Dei et porta Coeli, amely magyarul annyit tesz Ez itt nem más, mint Isten háza és a mennyek kapuja.

A szentélyben az Oltáriszentséget angyalok tartják, alattuk a Sanctus+ Sanctus+ Sanctus+ (magyarul: Szent vagy, Szent vagy, Szent vagy) felirattal. Körülötte ülőfülkékben elhelyezkedő négy evangelista látható, Máté, Márk, Lukács és János.

Ádám Gyula két helyen is felfestette a nevét a templom mennyezetére. Az egyik aláírás Szent József halálánál látható, a másik pedig a szentélyben olvasható: Festette Ádám Gyula, Rozsnyóról 1922.

Ádám Gyula az ipolyviski templomot rokokó stílus jegyeiben festette ki. Gyakori motívumok a csigák, rózsák, indák, pálmaágak és kagylók. A rokokó stílus a késői barokk egyik legdíszesebb ábrázolása.  A rózsa és a pálmaág a titoktartás jelképévé vált, utalva a templom védőszentjére Antióchiai Szent Margitra, aki megtartotta a hitét és 15 évesen vértanúhalált halt.

Ádám Gyula 1939-ben, 77 évesen, vállalta el életének egyik utolsó munkáját, a Szent Istvánnak szentelt nagysallói templom többalakos kompozíciójának megfestését, amely Krisztus királyt és a négy evangelistát ábrázolja. 

1942-ben, 80 évesen halt meg. A rozsnyói temetőben helyezték örök nyugalomra.