A Baross Alapítvány harmadik éve segédkezik a felvidéki gazdaságélénkítő program lebonyolításában. Az alapítvány célja azon régiók gazdasági fejlesztése, amelyek a Baross Gábor tervben is kiemelten kezelendő magyarlakta járásoknak, régióknak számítanak. A program kiírója és a pályázatok feldolgozásáért felelős szervezet a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Iván Tamással, az alapítvány igazgatójával a Magyar7 készített interjút. Szemle.
A felvidéki gazdaságélénkítő program, népszerűbb nevén a Baross program immár pár éve a helyi felvidéki vállalkozások életének a részévé vált. Hogyan lehet összefoglalni a program történetét?
Az elmúlt három év alatt három különböző pályázati felhívás került kiírásra.
Az első körben a kisebb léptékű, legfeljebb 15 000 eurónyi támogatás volt elérhető a vállalkozók és a mezőgazdászok számára.
Ezután következett egy nagyobb léptékű pályázati felhívás, amely az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók legfeljebb 1 500 000 euró értékű fejlesztéseit és beruházásait támogatta. Ebben a körben olyan vállalkozásokat támogat a program, amelyek a munkahelyteremtésen kívül integrátori szerepet is betölthetnek a régiójukban. Majd a 2019-es év végén következett ismét egy kisebb léptékű pályázati felhívás, hasonló feltételekkel, mint az első, ám kibővített lehetőségekkel, hiszen itt már a szolgáltatói és a turisztikai szektor is csatlakozhatott a programhoz.
A közgazdasági közbeszédben sokszor kétségbe vonják az ilyen kis léptékű támogatások létjogosultságát. Persze ez szakmai vita, de az utóbbi években azt láttuk, hogy Szlovákiában elsősorban a nagyvállalatokat támogatták. Hogyan hatott ez a program a magyarlakta járások kis- és középvállalkozóira?
A Baross Alapítvány nevében 2019 év végén készítettünk egy belső felmérést, mert mi is kíváncsiak voltunk a 2017-es pályázati felhívás eredményességére. Már az is siker, hogy az akkori 1521 nyertesből 967 sikeres pályázó részt vett a felmérésben. Elsősorban azt emelném ki, hogy
a programmal a vállalkozóknak megmutathattuk a pályázatok világát, hiszen a felmérésben részt vevők több mint 82%-a addig semmilyen más forrásból nem kapott még támogatást.
Persze ez csak az egyik oldal, de a felmérésből azt is leszűrtük, hogy a válaszadók 86%-a növelni tudta a bevételeit a támogatásnak köszönhetően, aminek a mértéke 15,5% volt.
Ez változást hozott a vállalkozások hozzáállásában, versenyképességében, kockázatvállalási kedvében?
A felmérés válaszadóinak a 37%-a ítélte úgy, hogy növelni tudta a versenyképességét.
De talán többet mond, hogy 20%-uk költséghatékonyabbá tette a vállalatát. Az pedig további fejlődést hordoz magában, hogy 23%-uk bővítette a portfólióját, és a megkérdezettek 36%-a új vagy kiegészítő termék gyártásába kezdett a támogatásnak köszönhetően.
Néhányan nehezményezték, hogy vélhetően szlovákok is nyertesek lehettek a programban.
Sajnos én is tapasztaltam ezt a bírálatot, de szeretném, ha a bírálók el tudnának fogadni pár érvet. Egyrészt, mivel gazdasági jellegű támogatásokról van szó, így sem nemzetiségi, sem felekezeti, sem egyéb kritériumok mentén nincs lehetőség a jogosult pályázók között különbséget tenni, esetleg bárkit előnyökhöz juttatni.
Maga a program léte kerülhetne veszélybe, ha nem tartanánk be az ide vonatkozó európai uniós és szlovák diszkriminációellenes jogszabályokat.
Másrészt ezek az eredmények bizonyos kompromisszumok nélkül nem születhettek volna meg. Magához a program elindításához szükség volt a szlovák kormány beleegyezésére, amit nagyban segített, hogy már az előző kormány idejében is lényegesen javultak a szlovák–magyar kormányközi kapcsolatok.
A bírálók talán megnézhetnék, mennyire haladnak a tárgyalások az erdélyi gazdaságfejlesztő program körül.
Szerintem ne foglalkozzunk más határon túli programokkal. Inkább elmondanám, hogy a Baross terv szellemisége is abból indul ki, hogy ne csak egyéneket, vállalkozásokat, hanem az adott kisrégiót fejlesszük. Lehet, hogy ezt nem minden esetben könnyű elfogadni, de mindenki beláthatja,
hogyha nem csak mi, de a szomszédunk is fejlődik, erősödik, akkor azzal a térségünk erősebbé válik.
A szlovák vállalkozó ugyanúgy foglalkoztat magyar munkavállalót, mint a magyar vállalkozó szlovákot. Ez természetes, hiszen egymás szomszédai vagyunk, s mindannyian az otthonunknak tartjuk ezt a régiót. Mint mondtam, a program célja a leszakadó és gazdaságilag gyengébben teljesítő járások fejlesztése, megerősítése. Ehhez a célhoz pedig napról napra közelebb kerülünk.
Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok