A SZK Közegészségügyi hivatalának tájékoztatása szerint a kullancsok főleg a 20 cm fölötti magasságú füves területeken fordulhatnak elő, vagyis a kertekben, parkokban, erdőkben, ám az utóbbi évek klímaváltozásának köszönhetően már akár a tengerszint feletti 1000 m-es magasságban is megélnek.
A levelek végén, a fűszálakon vagy az alacsonyabb bokrok ágain bújnak meg.
“Leginkább a tölgy- és gyertyánerdőket kedvelik. A fertőzött kullancsok terjesztik a borreliózist, vagyis a Lyme-kórt, illetve a kullancs okozta agyhártyagyulladást is.”
Nem minden kullancs vírushordozó.
“Fertőzött kullancsok leggyakrabban a Vág menti területeken fordulnak elő. Éve óta itt jegyzik a legtöbb agyhártyagyulladásos esetet, bár Szlovákiában ennek előfordulása nem túl magas. Endémiás területnek számít Szlovákia délnyugati része, a Tribecs- és a Madaras-hegység, a Nyitrai-fennsík, a Kis-Kárpátok, valamint a Lévai, Nyitrai, Érsekújvári és Trencséni járások.”
A kullancsfertőzés megelőzésének alapelve, hogy kerüljük a veszélyes területeket – az erdőszéleket, a bozótos, bokros növényzetet.
“Viseljünk megfelelő öltözéket, amely testünk nagy részét befedi, főleg hosszú nadrágot, zoknit, ajánlatos világos ruhát felvenni, amelyen könnyebben észrevesszük a kullancsot, ezenkívül használjunk kullancs elleni szert, s hazatérés után vizsgáljuk át egész testünket.”
A kullancs leggyakrabban a fej hajjal fedett részein, az ágyékon, a hónaljban, a fül mögötti részeken, a térdhajlatban vagy az intim testrészeken fordul elő.
“A kullancsot csipesszel távolítsuk el, amelyet nyomjunk a lehető legközelebb a bőrfelülethez. Lassan, finom mozdulatokkal, forgatás nélkül vegyük ki, óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól, nehogy beszakadjon. A legfontosabb, hogy károsodás nélkül, egészben távolítsuk el. Ne csepegtessünk rá olajat, mert fulladni kezd, és a fertőzött vért a sebbe üríti. A fejével együtt próbáljuk kivenni. Ha nincs kéznél gyógyszertári fertőtlenítőszer (jódoldat), használjunk bármilyen alkoholos oldatot. Amennyiben nem sikerült egészben eltávolítani, keressük fel az orvost.”
A Lyme-borreliózis a borélia bakériumok által terjesztett megbetegedés.
“A borreliózist változatos klinikai kórkép és különböző szervi tünetek jellemzik. Lappangási ideje a néhány naptól akár több évig is terjedhet, gyógyítása antibiotikumok hosszú távú szedésével történik. Nincs ellene védőoltás. A kezeletlen borreliózis akár egész élethosszig tartó egészségügyi problémákat okozhat, érintheti a szív- és érrendszert, az ízületeket és az idegrendszert is. Három stádiuma ismert – az elsőt a bőrelváltozás, az ún. erythema migrans jellemzi. A csípés körül a bőr bepirosodik, a bőrpír terjed, s ezzel egy időben a közepe halványodik. Kísérheti hőemelkedés, fáradtság, izom- és ízületi fájdalmak. A második stádiumban – gyakran csak hetek vagy hónapok múltán – jelentkezhetnek további bőrpanaszok, ízületi, idegrendszeri, szív- és érrendszeri problémák és izomfájdalom. A harmadik stádiumban – néhány hónap vagy akár évek múltán – károsodik a központi idegrendszer, bőr-, ízületi és szaruhártya-gyulladás lép fel. “
A kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás vírusos megbetegedés.
“Egy szezonális jellegű megbetegedés, mely általában áprilistól októberig jelentkezik. A vírushordozó a szervezetbe bekerült fertőzött kullancs, de terjedhet a fertőzött juh, tehén vagy kecske tejével is. Tájainkon a leggyakoribb vírushordozó a Ixodes ricinus. A vírus gazdaállatai lehetnek a rágcsálók, de nagyobb testű állatok is (egerek, sünök, mókusok, nyulak, borzok, madarak, rókák, őzek, juhok, kecskék, szarvasmarhák, lovak, kutyák, macskák). Emberről emberre nem terjed.”
A betegségnek két fázisa van.
“Az első fázist az influenzaszerű tünetek jellemzik – láz, fejfájás, hányinger, étvágytalanság, izomfájdalmak. Ezt követi egy tünetmentes időszak, amely 1-20 napig tart. A második fázisban, amely néhány nap után következik be, a központi idegrendszer károsodását jelző tünetek jelentkeznek, fokozódó fejfájás, hányás, tarkómerevség, zavart tudat és memória, tájékozódási zavarok, szédülés, idegbénulás. Lappangási ideje 7-14 nap.”
A kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás ellen létezik védőoltás. Gyermekek 1 éves kor felett olthatók.
“Az oltás három oltóanyag beadásából áll , az első adagot a legalkalmasabb a téli hónapokban beadatni – januárban vagy februárban. A második adagot 1-3 hónap múlva adják be, majd a harmadikat a második adag után 9-12 hónappal. Van egy egyszerűsített formája is, amikor a második adagot az első után két héttel adják be. Az első két adag már részlegesen véd a fertőzés ellen. A teljes oltás mintegy három évre ad védettséget, három év után ajánlatos az egyik oltóanyagot újra beadatni. Az ellenanyagok a második adag beadása után 10-14 nappal kezdenek termelődni. Az oltással és az esetleges mellékhatásokkal kapcsolatos tájékoztatást érdeklődés esetén valamennyi gyermekorvos és háziorvos nyújthat.”
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok