Kalitkába zárva - Reflex24

Május 10-e a madarak és fák világnapja. Nagyszerű alkalom ez arra, hogy emlékeztessük magunkat és a környezetünkben lévőket az élőlények fontosságára, a természet adta csodák létezésére.

(pixabay.com)

A több mint 100 éves jeles nap a Föld napja testvérünnepe. Eredete a 20. század elejére nyúlik vissza. 1902-ben Párizsban az európai államok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelméért. Ezen egyezmény alapján a híres ornitológus, Chernel István 1902-ben megszervezte a világ első madarak és fák napját Kőszegen. 1906-ban gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter egy rendelettel tette kötelezővé az iskolák számára e nap megszervezését. 1994-ben, szintén egy miniszteri rendelet május 10-ét jelölte meg a madarak és fák pontos napjának.

A fák fontosságát tán senkinek sem kell ecsetelni. Létfontosságú szerepet játszanak az ember életében. Hosszú időre azonban sokan megfeledkeztek erről, s akár ok nélkül is irtották a természetet. Nemrégiben viszont mintha ismét ráeszméltünk volna arra, milyen fontosak is a számunkra ezek az egyszerű, ámde csodálatos növények. Többen faültetésbe kezdtek, egyénileg, vagy szervezetten alakítanak ki zöld területeket. Dicséretes ez, de ahhoz, hogy haszna is legyen, minél többünknek kell erősítenünk eme tábort.

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fáját, így hívva fel a figyelmet egy-egy őshonos fafajra. Idén a Tatár juhar érdemelte ki e címet, míg tavaly a Sajmeggy volt a befutó.

Tatár juhar (fotó: wikipédia)

A házunk táján „ólálkodó” madarakra sokszor haragszunk. Van, hogy azért, mert a járdára piszkítanak, van, hogy azért, mert hangosak, vagy, mert elcsipegetik a földünkről a termést. Ritkán állunk meg csak úgy, megcsodálni a fejünk felett repkedő szépségeket. Holott a madárkáink nem csupán gyönyörűek, de igencsak hasznosak. Nem is gondolnánk, mennyire! Mindegyikük másban jeleskedik, mindegyikük a maga módján, de igenis fontos része a világnak. Hasznosságukon túl pedig tényleg igazi csodalények! Káprázatos, ahogyan a magasban szállnak, dalolászásuk pedig egyenesen a nyugalom szigetére repít bennünket. A szabadban repkedő egyedeket mégis a legtöbben figyelmen kívül hagyják. A „házi kedvencként” tartható fajokat viszont egyenesen imádják. Az ember szívesen vásárol magának, vagy épp gyermekének egy aprócska, szépen csiripelő kismadarat, akit aztán élete végéig egy kalitkában tart. Körülbelül két hétig naponta rácsodálkozik a család, majd szépen lassan elhanyagolva, egy sötét sarokban végzi.

Rácsok mögé zárnak egy szabadnak születő élőlényt. Egy olyan lényt, melynek minden adottsága megvan ahhoz, hogy szabadon repkedjen. Megfosztják az őt éltető erőtől, attól, ami egyedivé teszi. Lehet bármekkora az új „otthon”, a kalitka akkor is kalitka marad. Hiába van tér a repüléshez, ott vannak a rácsok, melyek határt szabnak vágyaiknak.

A bezártság szörnyű, ezt mi, emberek is tudjuk. Mi is szabad lényekként jövünk a világra, s véletlenül sem szeretjük a korlátokat. Igaz, szárnyak helyett „csak” lábakat kaptunk, de azt arra, hogy használjuk is őket. Jó dolog tud lenni a láblógatás, de azért csínján kell bánni vele. Könnyen börtönbe zárhatjuk általa önmagunkat. Lábaink lehetővé teszik, hogy oda menjünk, ahová csak szeretnénk. Nem vagyunk bezárt kismadarak, azt tehetünk, amit szeretnénk. Előttünk az egész élet, szabadon szárnyalhatunk vágyaink közt. A félelem sokszor teherként ül rajtunk, olyan, mint a kalitkán a lakat. Nem egyszerű megszabadulni tőle, szükség van hozzá a megfelelő kulcsra, amit nem könnyű megtalálni. Mégis megéri keresni a zárba illő fémdarabot, hiszen az kitárja előttünk az ajtót, megadva ezzel a lehetőséget, hogy elinduljunk a céljainkhoz vezető úton.

Erdei fülesbagoly (fotó: wikipédia)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az „Év madara” programot, melynek célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, különösen fontos szerepe van. A tavalyi győztes gólyatöcs után 2020-ban az év madarának az erdei fülesbaglyot választották.

Címkék: , , , ,

Hozzászólok
Olvasta már?
2020.05.19.

Komoly leépítés a Fragicslovnál – 72 ember marad munka nélkül Ipolyságon

2020. május 18-án 72 ember vesztette el az állását a Fragicslov kft. ipolysági székhelyét érintő leépítés során. A…

2020.05.23.

ANKÉT: Hogyan befolyásolja a koronavírus a kistermelők helyzetét? – Válaszol: Jámbor Mónika, Mudrák József és Rocskai Anett

Lassan túl vagyunk a járványhelyzet első hullámán, egyre enyhülnek a korlátozások, de vírus utóhatásai még akkor is sokáig…

2020.05.20.

Akik 24 órára átlépik az országhatárt, formanyomtatványra lesz szükségük

2020. 5. 21-én reggel 7:00 órától lépnek érvénybe a bevezetett szigorú óvintézkedések enyhítései, többek közt a rövid ideig…

2020.05.18.

Tavasz a Garam és az Ipoly mentén IV. – Ipolyviski tavasz

Tavaszi fotógaléria-sorozatunk befejező részét közöljük, Baka Anita remek fotóival. Köszönjük olvasóinknak a felhívásunkra beküldött nagyszerű felvételeket!

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb