Hová és merre hétvégén?

A szép kilátás mindig is vonzotta az embert. A mi esetünkben ez – környékünkön legalábbis – a minket körülvevő „hegyvonulatok” egy-egy pontjára korlátozódik: vagy ember alkotta kilátókról van szó, vagy egy, maga a természet által létrehozott helyről. Egészen más képet fest a dolog akkor, ha az ilyen helyeket az ember már korábban felfedezte. Igaz, nem mindig éppen szabadidős célokra használta, hanem annál is jobban stratégiaira: várakat épített. Ide nem csak a jó kilátás miatt megyünk, hanem sokkal inkább megszemlélni a múlt emlékeit.

Csábrág vára

Bár a helyre több úton is el lehet jutni, mi inkább azt az egyet fogjuk ajánlani, amelyiket valamennyi turisztikai útikönyv kínál a kíváncsi túrázóknak. Nem kell mást tennünk, mint eljutni Csábrágvarbók községbe, pontosabban annak templomához, ugyanis onnét egy keskeny műút indul keleti irányba, ki a faluból az erdőbe.

A már említett műút végén egy jelzés nélküli földút indul délnyugati irányba, immár a vár felé. Sajnos ez az út nagyon rossz állapotban van, ezért autónkat kénytelenek leszünk hátrahagyni, s gyalogszerrel megtenni a fennmaradó távot. Nagyjából úgy háromnegyed-egyórás „menetre” kell számítani a szűnni nem akaró, kanyargós erdei úton.

Miután elértük a Varbó patak medrét, egy tisztásra érünk, ahol egykor egy falu terült el, természetesen mára semmi sem maradt meg belőle – csupán az egykor itt birtokos Koháryak kriptája küszködik az idővel. A tisztásról ugyanakkor látni lehet a fejünk felett háromszáz méterre magasodó várromot.

Rövid, de annál meredekebb kaptató vezet fel egyenesen a várromhoz. Valamikor régen a várkapu előtt egy mély árok vágta el az érkezők útját, természetesen ma ennek helyén egy fahíd áll. A hídon átkelve jutunk be az alsóvárba, illetve annak rondellájához, majd tovább menve a mára már romos várudvaron megpillanthatjuk a felsővár boltíves ablakait: persze csak azokat, amelyek megmaradtak belőlük.

A vár pusztulása 1812-ben kezdődött, mikor is a „tulaj” Koháry család Szentantalra helyezte át rezidenciáját. Távozásukkor mára már érthetetlen okokból felgyújttatták a hátrahagyott várat, mely egykor a Hont vármegyebéli kereskedelmi utakat védte, s a török sem bírt vele.

Címkék: Csábrág, szabadidő, történelem