Mit vársz az új évtől?

A fenti kérdést még a januári lapszámunkban tettük fel Molnár Tímea érsekkétyi tanárnőnek, Juhász Gábor lekéri helytörténésznek és Gubík Harmati Mária nyugalmazott tanárnőnek. Az azóta eltelt nem egész két hónap egyelőre nem váltotta be a reményeket. Körkérdés!

Molnár Tímea, az Érsekkétyi Egyházi Alapiskola és Óvoda tanárnője, a helyi CSEMADOK alapszervezet elnöke

A mai napra megtanultam értékelni azokat az emberi tulajdonságokat, amelyek eddig számomra természetesek voltak. 2021-ben, mint pedagógus, osztályfőnök, szeretnék újra az osztályommal, tanítványaimmal együtt lenni. Közösen felfedezni és átélni a tanórák varázslatos témáit. Újfent élni és érezni a műsorok, a rendezvények csodálatos kapcsolatát. Ki szeretnék lépni a virtuális világból, hogy a kollégáimmal a tartalmas, építőjellegű beszélgetések gyakorlatban is valósággá váljanak.

Mint a kultúrát kedvelő ember, szeretnék színházi előadásokon részt venni, kultúrműsorokat szervezni. Az online előadások szépek, de nincs meg az a varázsuk, mint mikor a színpad előtt ülök és lelkemet átjárja a színészek, művészek által teremtett hangulat.

A helyi értékekről, értékfeltárásokról sem szabad megfeledkezni. Ahhoz, hogy maradandó munkát tudjunk végezni, szükségünk van a helyi emberekkel való kapcsolattartásra. Igen, ehhez viszont az kell, hogy újra mindenki egészséges legyen. Szeretném, ha ez a maszkos, arctalan, ingerszegény, zárkózott emberek világa megszűnne. Szeretném, ha a félelemmel átjárt tekintetek eloszlanának, a betegek meggyógyulnának. Együtt legyenek a családok, hogy az ölelés és érintés erőt adjon a mindennapokhoz. Újra akarom látni a mosolygós arcokat és a bizalommal átjárt tekinteteket. Csőgl János szavaival zárnám gondolataimat. „Az élet legnagyobb tudománya az el nem csüggedés, a remény megőrzése, az állandó újrakezdés”.

Juhász Gábor lekéri helytörténész

Az idei évtől azt várom, hogy jöjjön végre meg az emberek esze. A jelenlegi zűrzavaros időkben bármilyen kamu cikkeknek bedőlnek, hiszékenyek, bagatellizálják a világjárványt, a bűnözők bűnösségét. Nekem, mint Covid osztályon dolgozó egészségügyi alkalmazottnak, szúrja a szemem ez a sok hazugság, butaság és féligazság. Nagyon kevés a józanul gondolkodó ember. Ez a járvány némileg a nemzet IQ tesztje is. Most mutatkozik meg, hogy kinek mennyi az intelligencia hányadosa. Sajnos a gyengébb eredményekkel rendelkezők a hangosabbak és kevésbé toleránsak. Hiszek abban, hogy a lakosság beoltásával visszatér a régi életünk, bár már sose lesz ugyanolyan, mint például 2019-ben. Tisztában vagyok vele, hogy az elvárásom az idei évvel szemben csak utópia, mégis hiszek a józan paraszti ész feltámadásában.

Gubík Harmati Mária, a zselízi Comenius Gimnázium nyugalmazott tanárnője

Az elmúlt napokban kaptunk újévi jókívánságokat bőven. Nagyon helyes. Illendő. Voltak őszinték, körültekintőek, népi bölcsességeket tartalmazók, viccesek, de unalmasan sablonosak és más nyelvűek is. Az új év elején pedig már mérlegeljük, hogy mit is várunk 2021-től.

Jómagam főleg az egészség, szeretet, béke, hit, emberség győzelmét várom ebben az évben. Úgy gondolom, a gyűlölködésnek véget kellene vetni. Ha mi változunk, változik a világ is. Az értékrend is.

Mit szeretnék?

Szeretnék barátságos, kedves, maszkmentes mosolyt, humort, vidámságot, félelem nélküli bizakodó arcokat látni az utcán. Szeretnék pozitív híreket olvasni, kapni, írni. Szeretnék ismét színházba, koncertre, kiállításra járni. Szeretném, ha nyugodtan megölelhetnénk szeretteinket. Szeretném, ha találkozhatnánk régen látott családtagjainkkal, barátainkkal. Szeretném, ha újra virágozna a kultúra. Szeretném, ha megint tele lennének az iskolák a tudásra éhes gyerekekkel. Szeretném, ha az online térből visszaköltözhetnénk az offline valóságba.

Természetesen legnagyobb öröm számomra a családom, a lányaim boldogulása, unokáim iskolai eredményei. Ők a legfontosabbak. Hisz értük érdemes élni. A legidősebb unokám másodikos egyetemista, kettő érettségizni fog, egyetemre készülnek, a legkisebb éppen a gimnáziumi felvételire tanul. Boldog leszek, ha sikeresen veszik az akadályokat.

Tudom, hogy azt a bizonyos szellemi gyökeret, ami a múltból táplálkozva kijelöli a helyünket a jelenben, 2021-ben is táplálni kell. Így cselekszem én is. Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

„…Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben.
Vegye el mind a nem jót,
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg,
Ez új esztendőben” (Magyar népköltés)

Címkék: 2021, járvány, körkérdés