Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik ma a világ magyarsága. A nemzeti ünnep reggelén a Kossuth téren szokás szerint felvonták a nemzeti lobogót, majd megnyílt a Parlament, ahol délután 1-ig ingyenesen lehetett megnézni a Szent Koronát. A Múzeumkertben, Csák János kulturális miniszter mondott beszédet. Orbán Viktor kormányfő pedig délután 3 órakor emlékezett Petőfi Sándorra és a forradalomra Kiskőrösön, a költő szülőházánál.
A lobogó felvonására Novák Katalin köztársasági elnök adott engedélyt, majd a díszegység tagjai a himnusz hangjaira vonták fel a lobogót.
Az ünnepségen Novák Katalin köztársasági elnök mellett Kövér László az Országgyűlés elnöke is részt vett, ahogy az állami-, katonai és diplomáciai testületek képviselői is jelen voltak.
A lobogó felvonása utána Nemzeti Lovas Díszegység vezetésével Huszármenet indult a központi rendezvények fő helyszínére a Múzeumkertbe.
1848. március 15-én az európai forradalmi hullám részeként Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom, amelynek kiemelt célja a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás elérése volt.
A márciusi ifjak egyebek mellett a cenzúra eltörlését, évenkénti országgyűlést Pesten, nemzeti őrsereg felállítását, közös teherviselést, felelős magyar kormányt, az úrbéri viszonyok megszüntetését, és a politikai fogjok szabadon bocsátását követelték.
A forradalom győzelmével megszületett a modern, parlamentáris Magyarország és elindult a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg uralom megszűntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, ugyanis a társadalmi reformjaival véget vetett a feudalizmusnak és elindította a polgári átalakulást – mondta az M1-nek nyilatkozó történész. Katona Csaba kiemelte:
Egyrészt ekkorra alakult ki a nemzeti érzés, a nemzettudat az európai emberekben, másrészt pedig a feudális rendszertől való elszakadás vágya mozgatta az eseményeket.
„A forradalom és szabadságharc megadta azt a lendületet az embereknek, hogy itt mindenki a haza egyenrangú polgára. Tehát a rendi társadalmat felváltotta a polgári társadalom, a polgári MO születik meg 1848-ban, egy röpke történelmi pillanatra. Majd 1867-től bontakozik ki igazán a polgári fejlődés” – mondta Katona Csaba.
A történész hozzátette: további mérföldkőnek számít az önálló magyar honvédség megszervezése és a jobbágyfelszabadítás, ami tovább erősítette a nemzeti öntudatot.
A forradalom, majd az annak eredményeiből megszülető áprilisi törvények lehetőséget nyitottak, hogy az ország visszaszerezze szuverenitását és végrehajtsa a régóta várt alkotmányos reformokat – erről Horváth Attila jogtörténész beszélt az M1-en hangsúlyozva: a változások gyors bevezetését még azok a politikusok is sürgették, akik korábban a fontolva haladás pártján álltak.
„A céljuk ezeknek a reformereknek ugyan az volt. Ők taktikai kérdésekben voltak csak különbségek közöttük. tehát nem azért mert feltétlenül ilyen és ilyen ideológiát, elveket vallott, hanem mit látott realitásnak. Ami még 1-2 héttel korábban majdnem, hogy fantazmagória szintje volt, az most a forradalmi átalakulás szintjével teljesen természetessé vált” – mondta a jogtörténész.
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok