Ma mutatja be a Komáromi Jókai Színház Móricz Zsigmond Úri muri című zenés színművét. Az előadást Bagó Bertalan m. v. rendezte. Szakhmáry Zoltánt Szabó Viktor, Rhédey Esztert Gubík Ági m. v., Rozikát Katona Eszter m. v. alakítja. A további főbb szerepekben Gál Tamás, Mokos Attila, Horányi László m. v., Olasz István, Matusek Attila, Béhr Márton, Rancsó Dezső, Fabó Tibor látható.

Szakhmáry Zoltánnak 300 holdja van az Alföld homokos pusztaságában. Hozzá megannyi terve, hogyan lehetne a megmaradt családi birtokot virágzó mintagazdasággá változtatni. Van felesége, két szép gyereke, de az asszonnyal jó ideje elhidegültek egymástól. A büszke, nyakas Rhédey Eszter nem tud lelkesedni a téli dinnyéért, a homoki szőlőért, a hibrid malacokért, csak a kudarcok sorát és az egyre halmozódó adósságot látja. Attól pedig különösen retteg, hogy a férje újabb váltók aláírására kényszeríti. Amikor megmakacsolja magát, Szakhmáry Zoltán lába alatt meginog a talaj. Kivonul a tanyára az úri cimborákkal mulatni és Rozikát, a kis béreslányt ölelni.

Az Úri muri 1928-ban jelent meg először könyvalakban. Ezzel párhuzamosan már műsorára is tűzte a Vígszínház, a végét azonban átíratta, happy endre változtatta a szerzővel. (Vígjáték hét kében – állt a Somlay Artúr, Simonyi Mária és Somogyi Erzsi nevével fémjelzett ősbemutató plakátján.)

„Na, hálistennek, most aztán végleg megbukott a darab”

– írta néhány nappal a premier után Móricz, aki úgy látta, a kikényszerített beavatkozás operettet csinált a művéből. 1942-ben aztán újra elővette és eredeti elgondolása szellemében formálta át a színpadi változatot: Szakhmáry Zoltán 24 órába sűrített története csak tűzben érhet véget.

A regény eredeti szellemiségéhez és a szerző által átírt változathoz nyúlt vissza Bagó Bertalan, a komáromi előadás rendezője és Tucsni András dramaturg, azzal a különbséggel, hogy a történetet a közelmúltba, a kilencvenes évekbe emelték át, és a közeg, a szereplők válságát kibontva bőven éltek a groteszk humor eszközeivel.

„Az akkori világ közel állt ahhoz, amit Móricz Zsigmond megírt: a rendszerváltás után lehetett volna többfelé indulni akár a vállalkozásokban, akár a jövőképeket tekintve. Az a tény is mozgatott, hogy amikor Móricz Zsigmond megírta a darabot, a kornak megfelelően a kortársai voltak fenn a színpadon. Számomra is fontos volt, hogy közel hozzam a nézőkhöz a történéseket, ha nem is a jelenbe – az túl didaktikus lett volna –, de legalább a közelmúltba. Archetipikus figurák szerepelnek a darabban, minden korban mindenki számára jól felismerhetők”

– mondta el Bagó Bertalan.

Az előadás díszleteit és jelmezeit Vereczkei Rita m. v. tervezte. Zenei vezető: Lakatos Róbert m. v. Koreográfus: Blaskó Bori m. v.

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.07.11.

Előre megy-e Nyitra megye?

Fotó: Csenger Tibor facebook oldala 2022-ben különösen nagy felhatalmazást kapott a Szövetség a választóktól a megyei képviselő-testületbe a…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb