2021.07.05-én került sor a Magyarok szlovákul elnevezésű kétnyelvűségi konferenciára, melynek fókuszában az együttélés nyelvi kihívásain túl különböző aktuális pedagógiai kérdések voltak. Az érdeklődők öt szakember előadását hallgathatták végig, a kiemelt vendégek közt megjelent Csenger Tibor megyei alelnök és PhDr. Bukovszky László nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos.
Cseri Zita polgármester asszonytól megtudtuk, az eleve problematikus anyanyelvi szintű szlovákoktatás kapcsán fogant a konferencia ötlete. Az eredetileg 2020-as évre tervezett esemény elsősorban a Bakos Adrienn által kifejlesztett nyelvoktatási módszerrel elért helybéli sikereket lett volna hivatott bemutatni, ám a világjárvány idején nem volt lehetőség sem a jelenléti oktatásra, sem a konferenciaszervezésre.
A vírushelyzet harmadik hullámának lecsengését követően, a témakörök aktualizálása után sikeresen lezajlott az esemény. Komoly érdeklődésnek örvendett az előadás-sorozat, a szervezők becslése szerint a vendégek túlnyomó része pedagógus, ám távolabbról is érkeztek néhányan, sőt a helybéliek közül is sokan megjelentek.
Dr. Szarka László történész A közös múlt kérdései a magyar és a szlovák történelemben c. előadásával megadta a konferencia alaphangját, kiemelve a multiperspektivitás fogalmát mint a megbékéléshez vezető lehetséges utat. Dr. Szabómihály Gizella nyelvész A kétnyelvűségről a párkyn és a horcsicán túl c. előadása követte a sort, melyben felhívta a figyelmet a használatban lévő magyar nyelvtankönyvek hiányosságaira – sokkal több, a mindennapokban is alkalmazható példára volna szükség a kétnyelvűség kapcsán. Derült pillanatok következtek, amikor az anyaországi vendégek az előadás végén megkérdezték, mégis mit jelent a horcsica és a párky.
Az első szekció után lehetőség volt kérdezni is, a szünet előtt PhDr. Bukovszky László nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos szólt még néhány szót a jelenleg már adott törvényi keretekről. Az is kiderült, hogy bő 30-40 éves lemaradást kell pótolni e téren, ám a jó gyakorlat idővel bevett szokássá válhat és már „megjöttek az első fecskék” – legyen szó a hivatali ügyintézés kétnyelvűségéről, vagy a bolti feliratok problematikájáról.
A második szekciót Dr. Földes Petra nyitotta Nyelvzavar az iskolában c. előadásával, a mentálhigiénés szakember az érzelmi üzenetek közvetítésének fontosságára helyezte a hangsúlyt. Határhelyzetek – Szerepeink az iskolában és otthon címmel Peer Krisztina gyermekpszichológus adott elő, elsősorban az online oktatás kihívásairól, tapasztalatairól. A konferencia záróelőadását L. Ritók Nóra művész és tanár tartotta Esélykiegyenlítés az iskolarendszerben cím alatt, melynek fő témája a mélyszegénységben élő diákok oktatásának helyes megközelítésmódja volt.
Az első két előadás segítségével megkíséreltük a történelmi és nyelvtani kérdéseket helyrerakni, további három előadó segítségével pedig korunk legégetőbb pedagógiai problémáit jártuk körül, például az online térben zajló oktatás nehézségeit, illetve a hátrányos helyzetű diákok tanításának és nevelésének lehetőségeit.
– meséli Cseri Zita.
Az esemény fő célja a konferencia címében kijelölt téma minden oldalról való megközelítése volt a polgármester asszony szerint. Az előadók és résztvevők olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mi az, ami összeköt, mi az, ami elválaszt és mi az, amin érdemes javítani. Cseri Zita szerint egyéni hozzáállásunkon mindenképp érdemes csiszolni – amennyiben képes volt gondolkodásra sarkallni az érdeklődőket, a konferencia elérte a célját.
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok